Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

napján a vásári forgalom adatait. Ha a vásáron veszekedés vagy verekedés történt és a rendbontókat nem lehetett jobb belátásra bírni, akkor a vásárbíró kötelessége volt ezt is a főbírónak vagy a tanácsnak jelentenie.'

5

4 1746-ban a városi főbíró minden nap utasítást adott a vásárbírónak a piac körüli teendőkre vonatkozólag. Fogadnia kellett a vásárbíró jelentését, ha hiányosságokat tapasztalt a piacon. Mivel az egri lakosok a piaci árulásért nem fizettek, ezért a város bírájának tartoztak ajándékot adni, melyet a vásárbíró hajtott be és adott át.

15

5 A bírói tisztség elnyerése esetében - a jegyzőtől eltérően - nem volt nyelvi kikötés. A XVIII. század közepén főbírói tisztséget viselő Hemer Ferenc nem tudott, vagy legalábbis igen gyengén tudhatott magyarul, ezért 1753. március 2-án a tanács úgy döntött, hogy mivel Herner Ferenc bíró a „németnél egyéb nyelven commissiókat nem adhatna", Bozsik Mihály perceptor pedig csak magyarul tud, németül csak ért, ezért a város konvenciós alkalmazottait írott utasítás nélkül is kifizetheti.

15

6 A XVIII. század közepéig még mind a magyar, mind a német, mind a rác lakosságnak volt saját bírójelöltje.

15

7 Az 1780-as évek első felében takarékossági okokból a főhegybírói tisztséget is rendszeresen a városbíróra ruházták. A városi tanács 1785. október 28-án a földesúrhoz küldött levelében helytelenítette ezt, mert egyéb elfoglaltsága miatt a főbíró e szakhivatali teendőknek nem tudott eleget tenni.

15

8 A következő évben a két tisztség már nem fonódott össze, sőt 1786. december 22-én keltezte Najmajer Ignác városbíró azt a levelet, melyben közli a tanáccsal, hogy hivataláról le szándékszik mondani. Megemlíti, hogy a tisztséget szándéka ellenére vállalta el, s célszerűbb lenne a főbíróságot nála alkalmasabb, gyakorlottabb és a hivatalt vállalni is akaró személyre bízni. Közölte, hogy a december 8-án az Eszterházy püspökhöz küldött levelében már kérte a földesurat, hogy a jövendő tisztújításkor ne is jelölje a tisztségre.

15

9 Ezt a meglepőnek tünő levelet feltételezhetőleg azért írta Najmajer főbíró, mert elődje, Farkas János ellen az úriszék eljárást kezdeményezett, s a vizsgálatban neki is részt kellett volna vennie. Az pedig köztudott volt, hogy Farkas János a sógora. A bíró számadási kötelezettséggel tartozott éves működésének végén a tanácsnak, amely a város számadásait köteles volt felterjeszteni ellenőrzésre a földesúrhoz. Ilyen okból vizsgálta az úriszék Farkas János főbíró 1783. évi számadásait. Elsődleges problémájuk az volt, hogy a főbíró semmiféle mellékletet nem csatolt számadásához, s a tanács így is elfogadta és továbbította azt a földesúrhoz. Ez lesz majd az alapja Farkas János későbbi elmozdításának.

16

0 15

4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 289. 15

5 HML Eger v. ir. V-l/b/31. B. XXVIII. a. 2. 15

6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/17. 42. 15

7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/28. 1. 15

8 HML Eger v. ir. V-l/b/108. B. LXXII. a. 322-323. 15

9 HML Eger v. ir. V-l/b/113. B. LXXV. 575. 16

0 HML Eger v. ir. V-l/b/104. B. LXIX. a. 266. 48