Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

majd 1748-tól folyamatossá váló hegybíró tisztségével.

13

0 Kiküldöttekkel 1725. augusztus 21-én vizsgáltatta meg a tanács a vízen túli és a vizén inneni szőlők állapotát.

13

1 Kiküldöttek mentek az elhaltak házához a hátramaradt javak felmérésére, az adózók és a csődbe jutottak vagyonának összeírására.

13

2 Az egyes tisztségviselők számadásait szintén kiküldöttek útján ellenőrizte a tanács.

13

3 Az 1831. június 21-i statutum szerint a belső tanács, ahogy a városnak minden közönséges dolgát, úgy a magánszemélyeknek és az itt birtokosoknak polgári pereit is intézi. Az egri polgárok s egyéb egri lakosok polgári ügyeikben pereiket kötelesek a belső tanács, mint első fokú bíróság előtt elkezdeni, mely ha ítéletet hozott, és azzal a pereskedő fél nincs megelégedve, akkor az úriszékhez fellebbezhet, de csak akkor, ha erre a Fenesy egyezmény értelmében a földesúrtól engedélyt kapott. A polgári perek a főbíró vagy a helyettesének elölülése alatt folynak a belső tanács előtt. Ha fellebbezés után az úriszék hozott is végső ítéletet, a végrehajtásról akkor is a belső tanácsnak kellett gondoskodnia.

134 A belső tanács tagjait lásd a Függelékben. Külső vagy kis tanács A magyar városok többségében a XVII. század végére a városi közgyűlés helyére lépett az úgynevezett választott község vagy külső tanács. Mivel tagjainak száma egyes városokban többszöröse (kétszerese, ötszöröse stb.) volt a belső tanácsénak, ezért a szakirodalomban - létszáma miatt - gyakran nagy tanácsként említik.

13

5 Egerben e kettő nem volt azonos, mert a választott község tagjai a belső és külső tanácsosokon felül külön kiemelt személyek voltak. A külső tanács Egerben, amikortól ismerjük a létszámát, 24 főből áll, s itt nem a tagok száma alapján, hanem a város irányításában betöltött kisebb szerepe miatt nevezték igen gyakran „minoris senatus"-nak, azaz kis(ebb) tanácsnak, szemben a várost ténylegesen irányító belső vagy nagy tanáccsal.

13(

1 Létrejöttének pontos idejéről nincs információnk, de Fenesy püspök 1696. június 20-i rendeletéből arra lehet következtetni, hogy ekkor már megvolt. Az utasítás ugyanis a különböző tisztségviselők fizetésének felsorolásakor hangsúlyozottan a belső tanács tagjainak fizetendő pénzbeli és természetbeni juttatásról ír. Mivel a szövegben többször kiemeli a „belső tanács" kifejezést, ebből arra lehet következtetni, hogy a külső tanács is létrejött már, de tagjai nem kaptak semmiféle juttatást, s ezért nem szerepelnek az iratban.

13

7 Az 1701. evi 13

0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/118. 192-193., 200. 13

1 HML Eger v. tjkv. V-l/a/8. 98. 13

2 HML Eger v. ir. V-l/b/4. B. IV. 19., V-l/b/43. B. XXXI. a. 61., V-l/b/44. BXXXI. a. 64. 13

3 Pl. HML Eger v. ir. V-l/b/47. B. XXXIII. 54. 13

4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/49. 202. 13

5 Ember 1946. 550.) 13

6 Ilyen értelmű első említése: HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 191. 13

7 HML Eger v. ir. V-l/a/1. B. II. a. 83. 44