Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
tanácsjegyzőkönyv a nagyobb tisztségviselők megválasztása után megemlíti a külső tanácsot, de semmi közelebbit nem közöl róla. 11 8 Tagjainak száma az 1702. április 30-i választáskor 24 fő, akik közül 12 magyar, 8 német és 4 rác volt. A külső tanács tagjaival együtt választották már ebben az évben is a „Fürmender"-eket, vagy szószólókat, mégpedig külön magyar és német Fürmendert. 11 9 A későbbiek alapján feltételezhető, hogy már ekkor is ők vezették a kis tanács üléseit. Két Fürmendert csak 1731-ig választottak, azután mindig csak egy személyt. 14 0 Tagjai kezdettől fogva jelen voltak a város tisztújításain és ott szavazataikkal részt vettek a döntésekben. A külső tanács feladatai a belső tanácshoz hasonlóan nem voltak pontosan körülhatárolva. Többnyire a város gazdasági irányításában segítették a belső tanács munkáját. A Fürmender tisztsége is, a külső tanács üléseinek vezetése mellett, kezdettől fogva kötődött a város gazdasági irányításához. A XVIII. század harmincas éveitől ebből a tanácsból kerültek ki az olyan kisebb gazdasági tisztviselők, mint a malombírók, borbírók, templom és ispotály kurátorok. 1745-ben a külső tanács tagjai is belekeveredtek abba a zendülésbe, amely azzal indult, hogy a nagy téli hideg miatt a külvárosok szegényebb lakói engedély nélkül tűzifát kezdtek hordani az urasági erdőből. Ennek alapvető oka az volt, hogy az erdők területe a szőlőtelepítések miatt egyre jobban lecsökkent, s a faizás lehetősége egyre jobban visszaszorult. A belső tanács próbálta megállítani, majd amikor ellenállásba ütközött, akkor megtorolni a falopást. Az ügy felszínre hozta a lakosság évek alatt felgyülemlett sérelmeit: a tisztújítások elmaradását és a város jövedelmeivel való elszámolás hiányait. A szószólónak és a külső tanács tagjainak ugyanis csak korlátozott beleszólási és ellenőrzési joga volt a jövedelmek kezelésénél. A kisebb gazdasági tisztségeket ők viselték, így valamelyes betekintésük is volt a város gazdálkodásába, s érintettek is voltak az elszámolásokban. Ezért a szószólóval az élükön követelték részvételüket a számadások ellenőrzésében, és ez kimutathatóan a belső tanács és a főbíró ellen irányult. 1745 decemberében az új püspök, Barkóczy Ferenc úriszéket tartott és keményen megtorolta a zendülést. Leváltotta a szószólót és az egész külső tanácsot. A külső tanács tagjai közül nemes Liptay Mihályt száműzetésre ítélte, de azután a vele azonos ítéletet kapott szószólóval és ifjabb Farkas Jánossal együtt 200-200 forintért megválthatta magát. A külső tanács tagjainak 40-40 botütést kellett elszenvedniük. 14 1 Az 1748. évi hegyrendészeti szabályzat előírta, hogy a külső tanácsból kell a főhegybírónak alárendelt öt hegybírót választani. Ez 1772-ben szűnt meg, amikor Eszterházy püspök földesúri jogon maga nevezte ki a beosztott hegybírókat. 14 2 13 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 141. 13 9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 192. 14 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/10. 189-192. 14 1 HML Eger v. úrb. és félsz, pere V-5/1. 14 2 HML Eger v. ir. V-l/b/34. B. XXIV. a 12., V-l/b/71. B. XLIX. a. 126. 45
