Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

meghirdethesse"^

1

1 1770. január 5-én ezt úgy módosította a tanács, hogy mivel a transactio szerint minden héten hétfőn, szerdán és pénteken tanácsülést köteles tartani a magisztrátus, ezért erről külön nem köteles értesíteni tagjait a janitor. Arról viszont, hogyha valamelyik ülés elmarad, hírt kell adnia. Ezt pedig csak úgy tudhatja meg, ha a tanácsülés időpontja előtti napon megjelenik a főbíró előtt."

2 Feladatai a vizsgált korszakban felölelték a város lakosságának egész életét, születéstől a halálig. Végrehajtotta a felsőbbség utasításait, statútumokat alkotott, tagjai részt vettek és választottak a városi tisztújításon. A tanács nevezte ki a városi alkalmazottakat, s egyúttal irányította is munkájukat. Polgárjogot adományozott. Ritka esetben, ha valaki a polgárok részére kötelező magatartási szabályok ellen vétett vagy bűncselekményt követett el, azt polgárjogától megfoszthatta. Döntött arról, hogy kik költözhettek be a városba, kik tartózkodhattak ott ideiglenes jelleggel és kiknek kellett azt valamilyen okból elhagynia. Előtte folytak az ingatlan (szőlő, ház stb.) adásvételek, előtte végrendelkeztek, majd lefolytatta a hagyatéki eljárásokat. Képviselte az özvegyek és az árvák érdekét, kijelölte a gyámokat és elszámoltatta őket. Kezelte a város vagyonát, javait és jószágait, rendelkezett a jövedelmek fölött, bérbe adta ingatlanait. Szabályozta az ipart és a kereskedelmet, ellenőrizte a mértékek és súlyok hitelességét, a piacra kerülő áruk árát és minőségét. Limitálta az árakat és a béreket. Intézkedett az adósságügyekben, egyezségekben, zálogügyekben. Gondoskodott a határrendészetről. Végrehajtotta az adóösszeírásokat. Vigyázott a közbiztonságra. Intézkedéseivel igyekezett megóvni a várost a különböző csapásoktól (tűzvészek, árvizek, sáskajárás stb.). Első fokon ítélkezett a bűnösök felett, s azt végre is hajtatta.

11

3 A város tanácsa talán már az 1687. december 17-ét követő napokban létrejött, amikor báró Fischer Mihály kinevezte bírónak Domonkos Jakabot, bár csak egy 1689. március 10-i irat említi első ízben az egri esküdteket."

4 1692. december 30-ig a kamarai adminisztrátor nevezte ki a bírót és a négy esküdtet."

5 Breznay Imre (forrás megjelölése nélkül) kezdetben hat tagból állónak mondja a tanácsot.

116 De az 1695. január 4-i Fenesy egyezményen és az egyezményt magyarázó február 16-i keltezésű iraton a bíró Faragó András, a hites jegyző Csala Gergely és három vagyonos egri lakos neve mellett négy egri tanácsbéli (Tiba István, Mlinkó Mihály, Piánó Lajos és Szabó András) neve szerepel aláíróként."

7 11

1 Breznay I. 1933. 157. 11

2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/30. 14. 11

3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/l. 18., 139., 202., 303., 389; V-l/a/15. 53-54; Eger v. ir. Vl/b/4. B. IV. 19; V-l/b/5. B. V. 13; V-l/b/8. B. VII. a. 13; V-l/b/48. B. XXXIV. a. 8-9; V-l/b/49. B. XXXIV. b. 82. és 146; V-l/b/54. B. XXXVII. 46; HML Egri Kápt. Mit. XII-2/d/44. 81. 11

4 Szántó 1964.357. 11

5 Szántó 1964. 354., 357. 11

6 Breznay I. 1933. 155. 11

7 Egri Kápt Mit. XII-2/d/44. 81. 41