Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

Utolsó alkalommal az 1789. január 5-i tisztújításon fordul elő a választott község szerepének említése a városi jegyzőkönyvi és iratanyagban.

10

8 Ez alapján megkockáztatható a feltevés, hogy Eszterházy Károly, az utolsó püspök halála (1799) után, illetve az egri érsekség létrejöttével (1804) már nem működött az intézmény Egerben. Belső vagy nagy tanács A Eger városi protocol lumok leggyakrabban a belső, nagy, öreg tanács, senatus, magistratus, vagy egyszerűen a tanács kifejezést használták a város legfontosabb testületi szervére. A nagy tanács elnevezést gyakran a belső tanács kifejezéssel együtt említik. Ez esetben nem a tanács létszámának nagyságát hangsúlyozták a névhasználattal, hanem a város életében betöltött szerepének fontosságát. Meg kell jegyezni, hogy az egri gyakorlattól eltérően a szakirodalom szerint más városokban a belső tanács kifejezés mellett - vagy helyett - a kis tanács elnevezést használták, azaz annak létszámát jelölték az elnevezéssel."" A városi önkormányzat legfontosabb szerve, mely egész vizsgált korszakunkban a főbíró, vagy annak akadályoztatása esetén kijelölt helyettese vezetésével ülésezett. Ez lehetett előre megválasztott helyettes bíró, vagy a főbíró által megnevezett személy, vagy a tanács legtapasztaltabb tagja. Irányította és végezte a városi közigazgatást, első fokon Ítélkezett a bűnösök felett és az ítéleteket végrehajtatta, ugyanakkor irányította és felügyelte a város gazdasági életét. Mindezt az országos törvények, a kormányszékek és a vármegye által kibocsátott utasítások, a szokásjog mint jogforrás, a Fenesy szerződés és pótszerződései, valamint a földesúri rendelkezések és maga a tanács által hozott statutumok alapján a neki biztosított keretek között végezte. A tanács rendszerint háromszor tartott ülést hetenként, mégpedig hétfőn, szerdán és pénteken. Az 1717. január 2-án kihirdetett statutum előírta, hogy attól kezdve a hétfői és pénteki napon tartsák a bíráskodási üléseket. Ezeken a napokon, ha a város valamelyik lakosa be van rendelve a tanács elé, akkor a bíró tartozik az ülést megelőző napon a tanács tagjait összehívatni a következő nap reggel hét órára. A panaszok meghallgatását és a nagyobb horderejű ügyek elintézését, ha azt maga a bíró egyedül nem végezhette el, a tanács tagjaival együtt szerdai napra teszik. Ha azonban sürgős ügyek akadtak, akkor más napon is összeültek. A rendelet szerint, ha a tanácsbeliek minden ok nélkül hiányoznak a tanácsülésről, fizetésükből egy magyar forintot levonnak. Ha sem törvénykezés, sem panaszok nem lesznek, akkor a tanácsot nem hívják össze."

0 A későbbiekben ez úgy módosult, hogy az ajtónállónak (Janitor) minden ülésnap télen 8, s nyáron 7 órakor meg kellett jelennie a bíró lakásán, hogy „ha rendkívüli napra ülés rendeltetnék, vagy előfordul, vagy valami miatt az ülésnek el kell maradnia, azt idejében 10

8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/52. 6. 10

9 Ember 1946. 554. 11

0 HML Egri kápt. Mit. XII-2/d/44. 81. 40