Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE

küldött ki egy vagy két tanácsnokot, akik minden városbeli árva ügyeivel foglalkoztak. 1744-től ez már állandó tisztséggé vált (közgyám, tutor). A tanács nevében feladata volt az egyes árvákhoz kirendelt gyámok ténykedését figyelemmel kísérni. Ha kirívó hiányosságokat tapasztalt akár a gyermek nevelésében, akár azok vagyonának kezelésében, akkor a tanács közbeavatkozhatott. A tanács elszámoltathatta a gyámokat. Ez akkor is bekövetkezett, ha a gyámolt nagykorúvá vált. 1715. február 30-án ezért kötelezte számadásra a Moys árvák gyámját.

57

8 A gyám által beadott számadást a tanács két kijelölt tagja által megvizsgáltatta, majd ha rendben lévőnek találta, akkor jóváhagyta.

57

9 Előfordult, hogy a gyám számadását a nagykorúvá vált személy kétségbe vonta, vagy a gyám egyszerűen nem akarta kiadni a vagyont. Volt rá eset, hogy ebben az esetben a tanácshoz fordult intézkedésért vagyonának kiadása érdekében. így lépett fel Péchy Anna Bagosi Mártonnal szemben 1736. december 8-án.

58

0 Az árvák gyakran készpénzt is örököltek. Ennek egy részét természetes módon tartásukra fordította a gyám, de az afeletti pénzösszegekkel és a vagyonból befolyó pénzekkel el kellett számolnia. 1760-ban a közgyám már lajstromot készíttetett az árvapénzek elhelyezéséről.

58

1 1770. január 2-án a város statutuma foglalkozott az árvák helyzetével is. Ebben azoknak az árváknak a helyzetét próbálta rendezni, akiknek egyik szülője élt és új házasságra lépett valakivel. Kötelezővé tette, hogy az új házasságra lépők felméressék előző házasságból származó vagyonukat, hogy a továbbiakban jól elválasztható legyen az a rész, ami az első házasságból született árvákat illeti.

58

2 1801-ben már a Helytartótanács is jelentést kért a városban lévő árvákról, amit egy táblás kimutatásban a város 1801. május 7-én fel is küldött. Ilyen nyilvántartást 1812 után Heves vármegye kért a várostól.

58

3 Szegénygondozás A török távozását követően a város tanácsának gondoskodnia kellett a városba betelepült szegényekről is. Ezek közül többen a visszafoglaló ostrom sebesültjei közül kerültek ki. Az 1690. évi összeírás 150. bejegyzésénél említik az ispotály három házát és egy kis török mecsetet.

58

4 Az 1695. január 4-i Fenesy szerződés negyedik pontja adómentesnek mondja ki a szegények házát. 1733-ban Komáromy János egri kanonok adományából bővítették az épületet azzal a céllal, 57

8 HML Eger v. ir. V-l/b/6. B. V. 96. 57

9 HML Eger v. ir. V-l/b/22. B. XV. b. 62. 58

0 HML Eger v. ir. V-l/b/26. B. XVIII. a. 21. 58

1 HML Eger v. ir. V-l/b/48. B. XXXIV. a. 65. 58

2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/30. 5. 58

3 HML Eger v. ir. V-l/b/202. B. CXX. b. 410., V-l/b/214. B. CXXX. a. 879. 58

4 HML EÉGlt. XII-3/a/58. Liber 58. 132