Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
kenyéren vagyon, szolgál. Azért másoknak példájára minden várakozás nélkül mindaddig árestomban tartatik, míglen maga impositioját, úgymint 3 rajnai forintot le nem fizeti". 55 8 Eger 1698-tól kezdve közvetlenül a kamara által meghatározott portaszámai szerint fizette adóját, tehát sem Heves, sem Borsod megye portáihoz nem számították a város adóalapját. 55 9 Az 1811/12-es katonai évtől Egert Heves vármegye részeként kezelték, s állami adóját a megyei pénztárba fizette. 1812. február 8-án Heves megye rendeletet bocsátott ki, melyben szabályozta a város adóbefizetési rendjét. 56 0 Ettől kezdve a vármegye működésére kivetett háziadót is fizetnie kellett annak házipénztárába. A város házipénztára az egész vizsgált időszakban az önkormányzati szervek működésére és feladataik ellátására szolgált. Ide nemcsak az adóból befolyt jövedelmeket fizették be, hanem ez kezelte a kisebb királyi haszonvételekből befolyó nettó jövedelmet is. A házipénztárat kezelő perceptor saját számadásába beírta a vásárbírók, borbírók stb. számadásának legfontosabb összesítő számait is. A város lakosai a Fenesy egyezménynek megfelelően bortermésük után kilenceddel és tizeddel tartoztak. Gabonatermésükből csak egyházi tizedet adtak. Fenesy György már 1695-ben elengedte a földesúri kilencedet. 56 1 Ezt utódai is megtették a város ismételt kérvényeire válaszolva. Oktatásügy A város 1690. évi összeírásában szereplő „ludi magister" (iskolamester) a korban szokásos plébániai iskola meglétére utal. 56 2, a volt. A Fenesy püspökhöz 1697. évben benyújtott panasziratban a városi magisztrátus viszont kifogásolta, hogy a parochiának és az ahhoz tartozó iskolának semmi jövedelme nincs, és hiányoltak egy német iskolát is. 56 3 1727-28-ban Erdődy püspök nyomására hozott létre a városi tanács egy-egy magyar és német háromosztályos elemi iskolát (trivium), melynek tanítóit a város fizette. A magyar iskolát a városháza épületében helyezték el, a német iskola ismeretlen helyen létesült. 56 4 1743. március 15-én vizsgálta a tanács akkor a város piaca közepén lévő német triviális iskolaházat. Megállapította, hogy az épület a gyerekek oktatására alkalmatlan, és ezért áthelyezték a városház udvarában újonnan épített hátulsó házba. 56 5 55 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/18. 93. 55 9 HML Eger v. ir. V-l/b/2. B. II. b. 120. 56 0 HML Eger v. ir. V-l/b/255. B. CXLVII. b. 62. 56 1 HML Egri Kápt. Mit. XII-2/d/44. 81. 56 2 HML EÉGlt. XII-3/a/58. Liber 58. 225. 56 3 Breznay II. 1934. 324. 56 4 Breznay II. 1934. 325-326. 56 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/13. 80. 129
