Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
1728-ban két tanítót alkalmazott a város, egy magyar és egy német tanítót 30-30 forint fizetéssel. Bérük 1769-től 40-40, 1779-től 100-100 forintra emelkedett. Ekkor már három tanítót alkalmaztak, ami a Mária Terézia által kibocsátott Ratio Educationis gyakorlati megvalósítása felé tett lépés volt, s amit a budai tankerület ún. nemzeti iskoláinak felügyelője javasolt a városi tanácsnak. 56 6 A XVIII. század első felében a lányok írni, olvasni, számolni tanítását a városi tanács és a földesurak nem tartották olyan fontosnak, mint a fiúkét. Képzésük - valószínűleg gyakorlatias jelleggel - a század utolsó negyedében magánkezdeményezésre indult meg. 1785. július 23-án már ezen előzmény ismeretében tárgyalta a magisztrátus Farkas József leányiskolái tanító kérelmét, s megengedte, hogy ő is havi 1 garasos tandíjakból tartsa fenn iskoláját. A város ekkor még csak 3 kila olcsó búzával támogatta a leányoktatást, de 1787-töl már az épületen kívül - padok és asztalok beszerzésével is foglalkozott a tanács, 1790 előtt pedig már a lányok tanítója is városi alkalmazott lett. 56 7 1830-ban az akkor már négy osztályos „normális" (= minta) nemzeti iskolát Pyrker János érsek a Líceumból az általa megvásárolt, de röviddel ezelőtt a városnak átadott egykori jezsuita gimnázium épületébe (ma Dobó István Gimnázium) rendelte áthelyezni. A városi tanács kérésére azonban az érsek megengedte, hogy a Líceumban működjék tovább a belvárosi nemzeti iskola. 56 8 A XIX. század első évtizedeiben a külvárosok egyikében sem volt még iskola. 1812-ben a Hatvani hóstyai gazdák panaszolták a tanácsnál, hogy szegénységük miatt nincs lehetőségük a városi nemzeti iskolába járniuk. Már ekkor javasolták a külvárosokban lévő Három Farkas kocsmát iskolaépületnek. Az iskola tényleges létrehozása előtt 1823. december 2-án nyílt meg az út, amikor az érseki tulajdonú Három Farkas kocsmaházat elismervény ellenében átvette a város tanácsa. 56 9 1 843-ban a tanács ennek a már „Három Farkas Iskolá"-nak nevezett épületnek a bővítésére kér engedélyt és támogatást Pyrker érsektől. Az érsek elkészíttette az épület bővítésének a terveit és a költségvetését. 1846-ra érsekségi pénzből elkészült az iskola teljes átépítése, melyhez tanitói lakás is csatlakozott. 570 A jó példát követve 1825-ben a Cifra hóstya lakosai is azzal az igénnyel léptek fel, hogy városrészükben iskola létesüljön. November 9-én a tanács jószándékúan megtárgyalta az ügyet, de végül csak 1829-ben jutott el egy épület megvásárlásának szándékához, amelynek nagyobb részét ismét Pyrker érsek fedezte. Iskolai célú átépítése azonban 1843 és 1847 között nem fejeződött be. 57 1 Pyrker érsek kezdeményezte az ún. rajziskola létrehozását 1827-ben, amellyel a városi tanács 1828. január 2-i ülésén foglalkozott, és úgy döntött, hogy a 56 6 Soós 1992. 19. 56 7 Breznay II. 1934. 329-330. 56 8 Sugár 1987/2. 126. 56 9 HML Eger v. ir. V-l/b/318. B. CLXX. b. 1127., 1216. 57 0 HML EÉGlt. XII-3/e/60„ XII-3/e/151. 4. 57 1 Sugár I. 1987/2. 126., HML Eger v. ir. V-l/b/333. B. CLXXVI. a. 1955., V-l/b/345. B. CLXXIX. b. 487., Eger v. tjkv. V-l/a/97. 57-59. 130
