Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
feladatává vált. 1721. október 31-én ilyen módon hozott határozatot a tanács az adóösszeírások elkészítéséről: ,JDetermináltatott, hogy minél előbb városunk összeírása elkezdessék, melynek végbe vitelére kiküldték az első fertályba Lóczy Mihály és Brezovay Mihály s ordinárius nótárius urunkat. A másodikba Ziska Mátyás és Udvardy Szabó Pál urak. A harmadikba Fisser János és Lukács Szabó János urak, a negyedikbe Trinkel Mátyás és Kelemen György belső tanácsbéli urak. Az összeírás alkalmával a kiküldött urak a megtörténhető hamishitűségnek eltávoztatására nézve a lakosokat meg ne esküdtessék, hanem kit-kit közülük egyenlően a maga vagyonának valós feladására, lelkiismeretére kényszerítsék, és arra intsék, hogy valakik maguk jószágukat igazán fel nem adják, azután ha tapasztaltatnak, porciójuk meg fog dupláztatni. Az tavalyi bevett szokást és módszert fogják a kiküldött urak megjegyezni, ellátásuk pedig az összeíró uraknak a városházánál lesz". 55 4 1752. december 29-én az alábbi rendelkezést hozták: „...feljebb említett nagyprépost és püspök őnagysága a cassáknak institutioját néző repartitioját el akarván kezdeni, tapasztalta, hogy a contribuens nép javait és facultásit, melyektől az adófizetésnek kellene meglenni, igen és szemláttomást eltagadták, s szokás szerint fel nem adták. Azért tétetik ez a statutum. Aki conscriptionak alkalmatosságával valamijét megtagadja és híven fel nem adja, az olyan példás és megengedhetetlen büntetés alá vettessék, azon kívül a megtagadt jószág is confiscáltassék, és confiscált jószágnak harmad része annak adattassék, aki az ilyetén megtagadásba járó hamis embert feladja és a bíráknak bemondja, hogy ő hív beadásáért abból a harmadrészből arányosan a maga adóját könnyebbíthesse". A statutum további szövege szerint ezúttal már - név szerint felsorolt „kistanácsbéliek tizedesekkel együtt" rendeltettek ki az összeírásra. 55 5 Az adó beszedését követően, az adóév lezárásakor a perceptor köteles volt elkészíttetni azoknak a lajstromát, akik valami miatt nem fizették, vagy csak részben fizették be adójukat. A hátralékosokat jelentenie kellett a magisztrátusnak. Az első ilyen lajstrom 1711-ből maradt fenn, de később évente elkészítették. 55 6 Az önkormányzat mindig megpróbálta behajtani az adóhátralékokat, leggyakrabban az adózó borterméséből. Szüretkor a perceptorok a város kapui előtt várták a kipréselt musttal hazatérő szőlősgazdát, aki vagy pénzben törleszthette adósságát, vagy borterméséből vették ki átszámítva készpénzre a kivett mennyiséget. Ezt már előre tudhatták az adófizetők, mert a tanács a szüretet megelőző időszakban határozatot hozott rá. így törekedtek behajtani az adóhátralékokat 1701-ben, 1712-ben, 1718-ban és 1721-ben is. 55 7 Az adó elhallgatását az önkormányzat a gyakorlatban is szankcionálta. 1754. július 26-án Orbán Istvánné állt a tanács előtt, aki „eltagadta facultásiból úgymint egy tehenét, vele lévő és lakó házas fiának személyét, mondván, hogy fia, ki egy 55 4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 154-155. 55 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/17. 16-17. 55 6 HML Eger v. ir. V-l/b/4. B. IV. 88., V-l/b/9. B. VII. b. 34. 55 7 Breznay I. 1933. 122. 128
