Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
hogy van-e különbség az Egerben és a Rozsnyón gyártott gyertya között. Kiderült, hogy a rozsnyói mester sokkal jobb minőségű és olcsóbb gyertyát szállított eladásra. A magisztrátus ugyan eltiltotta a rozsnyói gyertyaöntőt a hetipiacon való árulástól, de azzal a feltétellel, hogy az egri mesterek kötelesek hasonló minőségű és áru gyertyát készíteni. 52 8 1815. május 24-én Raich Zsuzsánna kelmefestő kéri a tanácsot, hogy engedje meg azt, hogy - bár idegenből jött - festő mesterséghez tartozó készítményeket árulhasson a hetipiacon úgy, mint az ide való mesterek szoktak árulni. A tanács beleegyezik azzal a kikötéssel, hogy a maga által készített festett vásznait árulhatja, más által eladás végett rábízott árukat nem. 52 9 1819. április 19-én az egri fazekasok újra sérelmezték, hogy a „vidéki" fazekasok az országos vásárokon kívül majdnem minden hetivásáron megjelentek szekereken hozott cserepeikkel. Szerintük ilyen cserepeket ők is gyártanak, s el tudják látni a várost és környékét is. A város tanácsa továbbította a kérést a megyéhez, amely elutasította a kérést azzal, hogy ha teljesítenék azt, akkor azzal a cserépedények megdrágítását érnék el. 53 0 A fazekas mesterek erre a Helytartótanácshoz fordultak, mely utasította a városi magisztrátust, hogy „ezen tárgy iránti vélekedésüket" az úriszékhez mutassa be. A városi tanácsnak is az volt a véleménye, hogy mivel a folyamodók a tapasztalatok szerint a város ellátására nem tudnak elég és megfelelő edényeket készíteni, hogy a város és környéke ne szenvedjen hátrányt az ellátásban „a vidéki fazekasok műveiknek ide való behozása eladása az országos vásárokon kívül is engedtessen meg". 53 1 De az idegenből jött fazekasok is panasszal fordultak a tanácshoz. 1790. augusztus 11-én a losonciak kérik, hogy az egri vásárokon számukra megfelelő helyet jelöljenek ki. Beadványukban leírták, hogy őket az országban csak Egerben szorították a kontár, vagyis tót s a falusi céh nélkül lévő fazekasok háta mögé. Kérik a tanácsot, engedélyezze, hogy mindjárt az egri fazekasok után, mint céhbeli mesterek árulhassanak. 53 2 1819. április 19-én az egri kelmefestők a megrendelőiket panaszolták be a tanács előtt, akik a festésre beadott és elkészített munkát nem vitték el. Kérték, hogy a tennékekkiváltására a magisztrátus megfelelő határnapot tűzzön ki, s aki a festésre beadott vásznat a határnapig nem viszi el, annak holmiját a festők eladhassák. A munkadíjuk levonása után maradt összeget a szegényeknek adnák. 533 1751-ben az egri szabó céh panaszlevelében szól a városban lévő kontárokról is. ,JVem különben a vár felett lévő Sánc béli kontárok, kiknek is sem fölséges király asszonyunk, sem a nemes vármegye, sem városunk hasznukat nem veszi, mert senkinek nem adóznak, csak a méltóságos püspöknek. Mégis 52 8 HML Eger v. ir. V-l/b/223. CXXXIV. a. 588. 52 9 Lénárt 1975. 159. 53 0 HML Eger v. ir. V-l/b/290. B. CLX. b. 471., V-l/b/301. B. CLXV. a. 6. 53 1 Lénárt 1975. 159. 53 2 HML Eger v. ir. V-l/b/136. B. LXXXIX. a. 1279. 53 3 HML Eger v. ir. V-l/b/290. CLX. b. 481. 123
