Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
Mellette volt az archívum, melyben két nagy stelázsi, egy nagy almárium, egy nagy vasláda volt. A levéltár mellett volt a kisebb tanácskozó terem. Itt tartotta üléseit a belső tanács. A minoriták temploma mellett volt a nótárius lakása. A földszinten volt a kvártélymester lakása, három hajdú hálószobája konyhával, négy áristom vasajtóval, másik oldalán ismét három hajdúnak lakás. Itt volt az elemi iskola tanítójának a lakása, a vásárbíró és az ajtónálló szállása. Az épületben volt még több árnyékszék. Az udvaron egy szivárványos kút. 48 0 1807-ben a kvártélymester és a vicenótárius lakását átalakították a leányok kisiskolájának. 1827. augusztus 26-án a városháza is leégett. Újjáépítésére a következő években került sor. Eger városa 1733. december 9-én vásárolta meg az úgynevezett Generális házat az Enczinger családtól 800 rénes forintért és hat körmöci aranyért. 48 1 A Helytartótanács 1756 márciusában az egri püspök útján utasította a városi tanácsot, hogy hozassa rendbe a generális kvártély házát, mert O'Donnel tábornok négy év óta nem tud Egerben megfelelő szálláshoz jutni. Mivel a generális addigi szállását állandóan javítani kellett, ezért az ekkor verbunk részére használt épületet, amely a piac közelében volt, lerontatta a tanácsos, és a helyére a városban állomásozó vagy ide látogató tábornokok részére állandó új házat építtetett. 48 2 Az építéssel Pichler György egri kőműves mestert bízták meg, aki egy év alatt kivitelezte az egyemeletes épületet. Pichler az építkezést követően elhalálozott, így a város 1761ben már árváival számolt el az építkezés költségeiről. 48 3 A belváros beépüléséről és külvárosok terjeszkedéséről külön fejezetben már volt szó. A spontán növekedésen túlmutató, tudatosabb városrendezést célzó első rendelkezést Eszterházy püspök adta ki 1764 januárjában, amikor megparancsolta, hogy ezután mind a belvárosban, mind a külvárosokban a házépítési szándékot neki is, a városi tanácsnak is be kell jelenteni. így ettől kezdve tervrajzokat követelt a tanács és minden kétségesebb esetben helyszíni szemle alapján döntött. 48 4 Utcák, utak A Fenesy-féle egyezség 10. pontja értelmében az utcák rendbehozatala a város kötelessége volt. A törökök kivonulása után igen rossz állapotban voltak a város utcái. A XVIII. század elején mégis csak alkalmi intézkedések olvashatók a jegyzökönyvekben az utcák javítására vonatkozóan. így 1719. március 24-én a tanács úgy határozott, hogy a főbíró a Murányi István úr háza mellett lévő 48 0 HML Eger v. ir. V-l/b/125. B. LXXXIII. b. 49. Közölve: Heves megye műemlékei II. 1972. 234. 48 1 Breznay I. 1933. 94. 48 2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/18. 60. 48 3 HML Eger v. ir. V-l/b/43. B. XXX. 57. 48 4 Breznay I. 1933. 38. 114
