Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
elromlott utcát a város kasszájából fizetett pénzen, ahol a legszükségesebb, fából csináltassa meg. 48 5 1727. február 28-án Lóczy Mihály és Fisser János tanácsbéliek jelentik először, hogy a város földesurának utasítására a tanács hívja össze a város egész lakosságát és rendelkezzen, hogy a város utcáit hozzák rendbe , 48 6 1730. január 27-én a belső és a külső tanács együttes ülésén hozott rendeletet a város főutcájának rendbehozásáról. A város bírája által megparancsolták, hogy az első fertályban és a hatvani hóstyán, akinek járó marhája és szekere van, az a következő hétfőn menjen az Eged alá kőért és fövenyért, kit hová rendelnek. Aki csak gyalogosan tud menni, az a köveknek összehordását és kocsira rakását végezze. Minden gazda tavasszal a maga udvara előtt köteles a sarat összehányatni azért, hogy ahol legszükségesebb, az utcákat megjavíthassák. 48 7 1734. február 8-án a tanács a jövőre nézve kimondta, hogy akik szekérrel épületre, vagy tüzrevaló fát hoznak a városba eladni, azok minden marha után fizessenek egy-egy pénzt a város utcáinak csináltatására. 48 8 1757-ben jelent meg egy rendelet, amely minden pipásra 12 krajcárt vetett ki, mely összeget az utak javítására fordították. 1765. február 21-én minden pipásra évi 9 krajcár adót vetettek ki, kivéve a nemeseket, diákokat, a földesuraság konvenciós cselédjeit. Ebből a következő év költségvetésébe 1006 személy után 150 forint 54 krajcár bevételt irányoztak elő, amit az utak javítására szándékoztak fordítani. 48 9 A szőlőkbe vivő dűlőutakat minden esztendőben rendbe hozták szüret előtt, s erre megbízottakat küldtek ki a tanácsból. 1753. október 6-án úgy intézkedett a magisztrátus, hogy mindenki arra az útra menjen ki ásóval, kapával - vagy szekerével - utat javítani, amerre saját szőlőjébe jár. A távolmaradók által fizetendő büntetéspénzt az utcák kövezésére fordították. A piac kikövezését 1753. március 9-én sürgeti a püspök, s 1759. október 13án már egy bizottság érintkezésbe lépett a budai kövező mesterrel, hogy adjon költségvetést. 1754. október 7-én rendelte el a tanács: a hóstyák lakosai és a szekeres belvárosi gazdák a város négy negyedében javítsák az utakat, utcákat, mégpedig pontosan meghatározott beosztással. Ezt 1756 szeptemberében biztosan megismételték. A munkához tanácsbeli ellenőröket s azok mellé két hajdút is adtak. 49 0 1767. március 31-én megállapítja a jegyzőkönyv, hogy az „utcáknak kővel való rakatására szükséges mestereket sem Budán, Pesten, sem Vácon és több 48 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 18. 48 6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/10. 19. Szó sincs még utcakövezésröl, csak a sártenger eltüntetése a sürgős teendő. Breznay I. 1933. 44-45. 48 7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/10. 153. 48 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/12. 56. 48 9 Breznay I. 1933. 261-262. 49 0 Breznay I. 1933. 277. 115
