Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
vált, kívülről bekerülni csak kisebb tisztségekbe lehetett, de ahhoz hosszú éveknek kellett eltelni, hogy valaki innen a hivatali ranglétrán felfelé haladva bekerüljön a tanácsba. A magisztrátus állandósulása - mint minden mezővárosban - Gyöngyösön is bekövetkezett. Az egyes tisztségben töltött idő a sokszori megerősítés miatt egyre hosszabbá vált, s nem ritkán a hivatalt viselő élete végéig tartott. A 18. század végére bekövetkezett a szó szoros értelmében vett elöregedés, ami már az ügyintézés zavartalanságát is veszélyeztette. Ekkor és ezért léptettek életbe hivatalszervezetet érintő változásokat, s csaknem egyidejűleg bevezették az idős, feladatukat ellátni nem tudó tanácsosok nyugdíjazását. A város vezetői és szaktisztviselői egy meghatározott zárt kört alkottak. Az egyes tisztségek egymás között cserélődtek, a 18. század közepétől pedig jellemzővé vált a hivatalhalmozás. A tanácstagokat egyidejűleg szaktisztviselővé is választották, illetve a már hivatalban lévőket emelték tanácsosi rangra. Új hivatalviselőnek előszeretettel választották meg azokat, akiknek családtagjai is a magisztrátusban tevékenykedtek. Már a 17. század végén látható egyes családok dominanciája a város vezetésében, közülük az Országh, a Dévay és a hozzájuk kötődő famíliák mutatkoztak a legerőteljesebbnek, s leszármazottjaik is a magisztrátus tagjai között találhatók. Példájuk jól illusztrálja a rokonsági és generációs kapcsolódásokat. Az 1688-ban nemességet szerzett Országh Pál és testvére, Márton nótárius és tanácstag volt, az előbbi pedig még perceptorként is szerepel a 17. század végi magisztrátusban. Mindketten a vármegyei tisztikarba is bekerültek a század végén. 41 6 Pál azonos nevű fia 1719-ben vicenótáriusként kezdte hivatali pályafutását, s először főbíróvá 1728-ban választották. 41 7 Vejét, Pethes Jánost is Gyöngyös vezetésében találjuk, 1685-től tanácstag, 1714/1715-ben másodbíró, 1718/1719-ben főbíró. Az ő apja, Pethes András (1669/1670 másodbíró, 1675/1676 főbíró, 1676-1680 tanácstag) és - a pontosan nem meghatározható fokú rokonságban álló Pethes Ferenc (1698/1699, 1703/1704 tanácstag) szintén fontos helyet kaptak a magisztrátusban. A következő generációban is hivatalviselők a Pethes család tagjai, Andrást és Jánost az 1780-as évek végétől találjuk a tanácstagok és egyéb tisztségek viselői között, majd 1808-ban György lett első aljegyző, aki feltehetően valamelyikük leszármazottja volt. Az ifjabb Országh Pál lánya, Anna házassága révén a családhoz kapcsolódott a Majzik família. A férj, György ugyan nem viselt Gyöngyösön hivatalt (a megyei tisztikarban szolgált), de rokonai több generáción át vállaltak szerepet a város 41 6 Országh Pál nótárius volt 1676-1681 között, 1682 augusztusától és 1685/1686-ban. Tanácstagként található az 1687/1688, 1698/1699 és 1703/1704-es hivatali években. Perceptor 1688/1689-ben és 1698/1699-ben volt. 1689-ben vármegyei esküdt és szolgabíró, 1697-ben másodalispán, 1709-ben táblabíró. Országh Márton tanácsnoki (1692/1693, 1718/1719) és nótáriusi (1718/1719) feladatokat látott el. 1693-ban vármegyei esküdt. HML V-101/a/l passim, Orosz 1906. 216., 325., 327., 333. p. 41 7 Részletes hivatali útját a lásd alább a Bíró c. részfejezetben. 91
