Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE

igazgatásában. Apja, Majzik András 1691 és 1726 között tanácstag, 1724/1725-ben egyházbíró, nagybátyja, József 1766-tól 1788-ig tanácstag. Ez utóbbi vejét, Botka Györgyöt 1793-tól választották tanácstagnak. 41 8 Dévay János nemességet 1663-ban szerzett. 1666-ban Gyöngyös főbírája, s 1671 és 1686 között négy évben találtuk nevét tanácstagként. Testvére Pál nevü fia tanácstag (1687/1688, 1698/1699, 1703/1704), jegyző (1689/1690) és perceptor (1699/1700) volt. János unokája, akit szintén Pálnak hívtak, 1736-tól tűnt fel a magisztrátusban, tanácstagsága mellett perceptor (1747-1754), egyházbíró (1755/1756), bor- és pálinkabíró (1760-1762) tisztségekre választották. 1763 és 1765 között ő volt a város főbírája. Dévay János lányai házasságkötése két másik jelentős családot hozott a rokonságba, Anna a Thassyakat, Erzsébet pedig a Vadász famíliát. Mindkét férj tevékenykedett Gyöngyös magisztrátusában, s eljutott a főbírói tisztig: Thassy István 1696/1697-ben és 1700/170l-ben, Vadász Márton 1701/1702-ben volt Gyöngyös választott bírája. Thassy István apját is a hivatalviselők között találhatjuk, 1668/69-ben másodbíró volt. 41 9 A városba beköltöző nemesek számának növekedése, a népesség társadalmi szerkezetének megváltozása nem mutatkozott látványosan Gyöngyös hivatal­szervezetében. A magisztrátusban a 18. század első felében szinte azonos számban kaptak helyet a nemesek és a közrendűek, majd az 1750-es években éppen a nemesi címmel nem rendelkezők kerültek többségbe. Az arányok az 1780-as évek végétől módosultak a nemesek javára, de a korszak utolsó évtizedében ismét megközelítően egyenlő képviseletet kaptak a két rend tagjai. 42 0 Úgy tűnik, hogy nem a cím és rang volt meghatározó, hanem a vagyoni helyzet: csak azok vállalhatták a tisztségeket és vettek részt a közügyek intézésében, akik biztos anyagi háttérrel rendelkeztek. 1844-ben a lakosok kifogásolták az úriszék elnökének levele szerint, hogy a megválasztott tanácstagok „fekvő vagyonnal nem bín'án, amiatt a pénzkezelés sem lehetne náluk bátorságban". A földesurak javasolták, hogy a vagyonnal nem rendelkezőket kötelezzék kezesek állítására, de a tanács ezt csak a ténylegesen pénzt kezelők esetében tette kötelezővé, a többi 41 8 Orosz 1906. 178-184. p., HML V-101/a/7 554. p. (1793. március 16.) 41 9 Orosz 1906. 66., 288-290. p. 42 0 A nemesek és nem nemesek száma a magisztrátus egészében néhány időmetszetben a következőképpen alakult év nemes közrendű 1703/1704 19 17 1730/1731 14 13 1750/1751 10 16 1790/1791 14 10 1820/1821 13 8 1845/1846 11 13 A magisztrátus összetétele és annak változása, valamint foglalkozás szerinti megoszlása további vizsgálatot igényel, aminek eredménye egy teljes, önálló kismonográfia tárgya lehet. 92

Next

/
Thumbnails
Contents