Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

tiltást fogalmaztak meg jövőbeni működését illetően.

39

6 A decemberi rendelet is rájuk vonatkozott. A magán vallásgyakorlatot ekkor már nem tilthatták meg az egyébként nemrég beköltözött néhány evangélikus családnak, viszont a saját templom iránti igényüket határozottan visszautasították, s városbeli létszámuk gyarapodásának megakadályozását is a határozatba foglalták.

39

7 Ezt követően a türelmi rendeletig ügyük nem jelentkezett a statutumalkotás szintjén. Ennél sokkal meglepőbb, hogy a jelentősebb református közösséggel kapcsolatban sem született tanácsi határozat mindaddig, amíg 1785. január 26-án szabad vallásgyakorlatukat helyi szinten is rögzítették.

39

8 Templomuk és temetőjük helyének kijelölésén túl a városi határozatokban ügyük később sem szerepelt.

39

9 Az ortodox egyházra vonatkozóan még ennél is kevesebb határozat született. A görög kereskedőkompánia számára kiadott második szabályzat hatodik és hetedik pontja érintette vallásgyakorlásukat és egyházukat. Mindkettőt a tiltott kategóriába sorolták: „Ezen nekik engedtetett kompániának tartásával valami új szokást (amely a kereszténységnek botránkozására avagy a becsületes város ellen lenne), avagy új vallást városunkban vagy templomot erigálni, úgy papjukat behozni kívánván, mint practicalták, semmi úttal móddal meg nem engedtetik nekik, sem sátoros ünnepeken, sem más közönséges napokon, mivel városunkban mindenkor van isteni szolgálat. "

4

0° Alig egy év elteltével a kompánia megsemmisítéséről szóló határozatban is szerepet kapott a vallási motiváció: a városban a görögök hitük gyakorlását megkezdték, s az egyéb gazdasági okok mellett ezért is döntöttek a kompánia megszüntetéséről.

4

1" Szabad vallásgyakorlatot és templom építését a türelmi rendeletet követően engedélyeztek számukra, s az addig is használt temetkezési helyüket hivatalosan megerősítették 40

2 A zsidók vallási aktivitása az 1790-es évektől növekedett meg oly mértékben, hogy zsinagóga építésével próbálkoztak. Ezt kezdetben ugyan mind a püspök, mind pedig a tanács elutasította, de szabad vallásgyakorlatukat tiltó rendelkezést már nem fogalmaztak meg. 1803-ban a tanács határozatban kijelölte temetőjük helyét, de egyházi épületük felállítását továbbra is ellenezte. 1816-ban megépülhetett az első zsinagóga, s ezt követően zsidók egyházi és vallási ügyeit azok 39

6 HML V-101/a/2 321-322. p. (1705. június 2.), Kovács (szerk.) 1984. 35-36. p. 39

7 HML V- 101/a/2 338. p. (1705. december 14.), Kovács (szerk.) 1984. 37. p. 39

8 HML V-101/a/6 879-880. p. (1785. január 26.), Kovács (szerk.) 1984. 174. p. 39

9 HML V-101/a/7 236-237. p. (1789. április 24.), HML V-101/a/10 356-357. p. (1821. január 13.), HML V-101/a/ll 314. p. (1827. december 12.) Kovács (szerk.) 1984. 188., 279., 300. p. 40

0 HML V-101/a/2 473-474. p. (1711. július 4.), Kovács (szerk.) 1984. 41-42. p. 40

1 HML V-101/a/2 648-649. p. (1712. június 3.), Kovács (szerk.) 1984. 44-45. p. 40

2 HML V-101/a/6 879-880. p. (1785. január 26.), HML V-101/a/7 599. p. (1793. november 2.), Kovács (szerk.) 1984. 174. p. 86