Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

belügyének tekintették, határozataikban csak gazdasági tevékenységüket szabályozták.

40

3 A római katolikus egyházzal szemben a városnak egyaránt voltak jogai és kötelezettségei. Plébánosát megválaszthatta, de biztosítaniuk kellett az egyházi épületek fenntartásán túl a plébánia működésének feltételeit és költségeit is. A tanácsi határozatok az utóbbiakra vonatkoztak. A Szent Bertalan plébániatemplom tornyának építéséről rendelkeztek, az épület tartozékainak javítását és felszerelési tárgyai nyilvántartását meghatározták.

40

4 A temetők helyét kijelölték, gondozását előírták, melyekről korábban már más összefüggésben szóltunk. Döntöttek arról, hogy akik a város és egyház szolgálatában kiemelkedő munkát végeztek (bírák és a templom kurátorai), a kriptában ingyen temettessenek el.

40

5 A plébánia fenntartásához és működéséhez szükséges vagyont a város bocsátotta az egyház rendelkezésére. A szántó- és szőlőterületek mellett haszonvételek átengedése biztosította a jövedelmeket, ahol a szükséges munkálatokat a tanács végeztette el.

40

6 A plébános javadalmazásában a kongruát a városi bevételekből fedezték, a párbér megállapításában pedig közreműködtek. Tanácsi határozatokban szabták meg a temetési és esketési díjakat, a gyászmisék celebrálásáért fizetendő összeget, és kiadtak harangozási díjszabást is. A stóla mértékét egyébként külön egyezményben rögzítették valamikor 1774 előtt.

40

7 A város kegyúri joghatósága alapján a magisztrátus természetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a templomszámadások ellenőrzése és a templomgondnokok kinevezése nem a plébános, hanem az ő hatáskörébe tartoznak: „...mivel a jus patronatus és az evictio is minden történhető káráról templomunknak tanácsunknál volna, sem a templom számadásának censurájába, sem pedig a curátoroknak választásában plébános úrnak semmi dispositioja nem lehet... "

40

8 Az egyházi ügyek felügyeletét tehát külön tisztviselők megbízásával látták el, s ugyancsak a tanács gondoskodott a plébános egyetértésével az egyházi kisegítő személyzet alkalmazásáról és javadalmazásáról. A legrészletesebb előírásokat 1703-ban fogalmazták meg, és ez volt az első alkalom, amikor komolyan megha40

3 Horváth 1999.15-22. p., HML V-101/a/8 378-379. p. (1803. április 27.), Kovács (szerk.) 1984. 224. p., 1844-ben temetőhelyüket rendezték. HML V-101/a/15 237-238. p. (1844. december 24.), Kovács (szerk.) 1984.343-344. p. 40

4 HML V-101/a/3 304-305. p. (1726. december 23.), HML V-101/a/6 347. p. (1773. december 4.), HML V-101/a/9 482. p. (1814. december 13.), 498-503. p. (1815. február 18.), HML V101/a/10 437. p. (1822. január 16.), Kovács (szerk.) 1984. 72., 153-154., 257-259., 283. p. A gyöngyösi templomok történetéről lásd Bachó 1944. 40

5 HML V-101/a/6 353. p. (1774. február 19.), Kovács (szerk.) 1984. 154. p. 40

6 HML V-101/a/4 14. p. (1731. május 30.), 229. p. (1734. július 11.), HML V-101/a/5 186. p. (1752. január 17.), Kovács (szerk.) 1984.79., 85-86., 112. p., Bachó 1944,32-33. 40

7 HML V-101/a/2 289-290. p. (1704. június 25.), HML V-101/a/3 304-305. p. (1726. december 23.), HML V-101/a/5 381. p. (1756. február 7.), 390. p. (1756. április 17.), HML V-101/a/6 353. p. (1774. február 19.), HML V-101/a/9 64. p. (1808. november 26.), Kovács (szerk.) 1984. 33., 72., 124., 154., 237-238. p. 40

8 HML V-101/a/7 303-304. p. (1790. február 6.), Kovács (szerk.) 1984. 191. p. 87