Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

Gyámügyek A város igazgatási rendszerében a gyámügyek köztes helyet foglaltak el, éppen ezért besorolásuk is talán a legproblematikusabb.

36

0 Az árván maradt kiskorúak személyi és dologi jogait a szokásjog és törvények határozták meg.

36

1 A gyám kinevezése jogi aktus, melynek megvalósítója helyi hatóság volt, így a városi tanács jogalkalmazó szerepet kapott a gyámügyek kezelésében. A törvény a vagyonkezelést is a gyámok feladatává tette, meghatározta számadási kötelezettségét és ellenőrzését. Mindezek gazdasági, pénzügyi és adminisztratív területekkel való kapcsolódást jelentettek. Az általunk felállított rendszerben mindezek alapján a gyámügy besorolást nyerhetne a polgári jogi, igazgatási és pénzügyi tárgykörbe, de bármelyik helyen csak egy-egy eleme figyelembe vételével és túlhangsúlyozásával, így valós helyének torzításával lehetne szerepeltetni. Éppen ezért indokolt külön területként meghatározni és vizsgálni. Gyöngyösön a tanács külön-külön minden árvához kinevezett gyámot, akiket 1781-től a közgyám (tutor) felügyelete alá rendeltek.

36

2 Feladatukat és ügykezelésüket felsőbb rendelkezések szabták meg, a tanács ezek végrehajtását és ellenőrzését végezte. Saját hatáskörben csak két rendeletben fogalmaztak meg számukra iránymutatást, melyek az adott feladatvégzés pontosítását, az árvaügyek vitelét és iratainak biztonságát határozta meg. 1803-ban előírták, hogy a gyámság alá vétel és megszűnés a tanács előtt történjen, az árvák iratait pedig a város levéltárában külön ládában kell tárolni, hogy ezek el ne vesszenek vagy pusztuljanak. Az árvák vagyonkezelésében meghatározták, hogy félévenként kimutatást kell készíteni, s a kifizetések csakis ellenőrzött, dokumentumokkal alátámasztott formában történhetnek.

36

3 Már ez a határozat is mutatja, hogy a gyámügyek kezelése az egyéb városi ügyekre megszabott előírások szerint történt, nem idegen testként létezett. A gyámügyi számadások vizsgálatát is a saját pénzügyi ellenőrzési rendszere keretébe illesztette, a város egyéb számadásaival együtt ugyanaz a testület ugyanazon elvek szerint ellenőrizte.

36

4 1 8 1 9-ben külön rendeletben erősítették meg az általuk fontosnak tartott vármegyei előírást, mely az árvák vagyonkezelésében a javak összeírását szabta meg, s ehhez hozzáigazították azt a földesúri rendelkezést is, mely az árvák számára létrehozott alapítványok tőkéjének kezelését szabályozta.

36

5 Ez a determináció abból a szempontból is fontos, ahogy magát a jog36

0 A városok önkormányzatát feldolgozó müvek közül sok még említés szintjén sem foglalkozik a gyámügyekkel, egyszerűen elhallgatják. Nem valószínű pedig, hogy más városokban nem hoztak volna határozatot ezen a területen, hisz a törvényi szabályozás rájuk is vonatkozott, a végrehajtásról valamilyen módon rendelkezniük kellett. 36

1 Werbőczy 1897. I. rész. 112-223. cím., Magyar Törvénytár 1900. 1655:25; 1659:32; 1765:26. tc. 36

2 HML V-101/a/6 646-647. p. (1781. április 24.) 36

3 HML V-101/a/8 374. p. (1803. április 20-21.), Kovács (szerk.) 1984. 224. p. 36

4 PL: HML V-101/a/7 36. p. (1786. április 21.), 120-121. p. (1787. április 19.) 36

5 HML V-101/a/10 217. p. (1819. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 275. 80