Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
szabályt megalkották: a két irányból érkező iránymutatást egyetlen saját határozatba ötvözték. Talán ez az egyetlen rendelet, amelyben ez a legjellemzőbben megmutatkozik. A gyámügyek a terület szabályozottsága miatt talán a legkevésbé igényelték az önálló statutumalkotást, Gyöngyösön legalábbis ez látható. Az ügykezelésének mikéntje illeszkedett a város egyéb ügyeihez, s az ügyvitellel megbízott tisztviselő is a városi hivatalszervezetben kapott helyet. Oktatás Bár szorosan kapcsolódott az egyházak tevékenységéhez, attól külön választva, a város által ellátott feladatok között kell szólni az oktatásügyről. Kereteit éppúgy, mint más területeken a felsőbb rendelkezések szabták meg, melyekkel kapcsolatosan a tanács vagy megpróbálta a város érdekeit érvényre juttatni, vagy azok helyi szabályozását valósította meg. 36 6 Az oktatás tartalmi részével nem foglalkozott, az intézményi szervezet fenntartását és működtetését tekintette igazi feladatának. Egyedül az iskolák kulturális és egyéb reprezentációs tevékenysége került külön meghatározásra. 36 7 A tanácsrendeletek egy része az oktatás helyével, az iskola épületével és felszerelésével kapcsolatos intézkedéseket tartalmazott. Az építéshez 1752-ben adományok gyűjtéséről rendelkeztek, 1799-ben földesúri segítséget kértek, 1839-ben a szükséges kő- és faanyag biztosításáról határoztak. 36 8 A meglévő épület bővítéséről is rendelkeztek, annak fűtésére, felszerelésére és higiéniai viszonyaira is figyeltek. 36 9 1812-ben pedig a lányiskola elhelyezéséről határoztak. 37 0 A tanítás rendjéről egyetlen határozat született, amiben a tanárok felmenő rendszerű oktatását írták elő. 3 7' Külön rendelkeztek a tanszemélyzet alkalmazásáról, fizetéséről és javadalmazásáról, valamint az iskolai tandíjakról. Az oktatásban résztvevő egyházi szemé35 6 A gimnázium retorikai és poétikai osztályainak eltörlését követően azok további fennmaradását kérvényezték: HML V-101/a/6 421. p. (1776. október 5.). A Helytartótanács inasok és legények oktatásáról szóló rendeletének bevezetéséről: HML V-101/a/9 531-532. p. (1815. július 1.), Kovács (szerk.) 1984. 157., 261-262. p. 36 7 Iskolai színjátszásról, anyagi támogatásáról intézkedtek: HML V-101/a/6 273. p. (1771. július 22.), HML V-101/a/7 403-404. p. (1791. május 28.), Kovács (szerk.) 1984. 150., 195. p. A tanulók temetési szolgálatáról: HML V-101/a/5 129. p. (1751. március 5.), 355. p. (1755. november 6.), Kovács (szerk.) 1984. 108., 123. p. 36 8 HML V-101/a/5 204. p. (1752. április 24.), HML V-101/a/8 126. p. (1799. május 11.), HML V-101/a/13 325. p. (1839. január 26.), Kovács (szerk.) 1984. 113., 216., 319. p. 36 9 Az iskola bővítése: HML V-101/a/6 574. p. (1779. november 6.), 593. p. (1780. március 11.), fűtése, felszerelése: HML V-101/a/9 341-342. p. (1812. november 14.), HML V-101/a/13 357. p. (1839. április 20.), ámyékszékének tatarozása, tisztítása: HML V-101/a/7 836. p. (1796. február 20.), 866. p. (1796. június 11.), Kovács (szerk.) 1984.161., 162., 251., 320., 211. p. 37 0 HML V-101/a/9 334-335. p. (1812. október 8.), Kovács (szerk.) 1984. 249-250. p. 37 1 HML V-101/a/10 120. p. (1817. november 11.), Kovács (szerk.) 1984. 269. p. 81
