Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
kamattartozásokat elkülönített nyilvántartásba foglalták. így például 1723-ban a bíró a város hiteleiről külön számadást nyújtott be. 32 9 Gyöngyös - ahogy a rendelkezésünkre álló adatok mutatják - hitelügyletekben mint kölcsönfelvevő szerepelt, arra vonatkozóan, hogy ő maga hitelezett volna, adatot nem találtunk. Adószedés A várost és lakosait többféle adó terhelte: háziadó, állami adó, katonatartás és porció, egyházi dézsma és földesúri cenzus. Ezek egy részét maga a közösség viselte, más része pedig személyre szabott volt. A magisztrátust, mint a városi polgárok képviselőjét adóügyekben elsősorban kötelezettségek terhelték, a kivetett adókat be kellett szednie. Az ezzel kapcsolatos tevékenysége a felsőbb hatóságok által megkövetett feladatok ellátásának tekinthető, s - az egyetlen háziadót leszámítva - nem kapcsolódott a városgazdálkodáshoz. Itt is ugyan többnyire pénzzel bántak, de ez nem pénzügyi tevékenység volt. Az adószedés zökkenőmentes lebonyolítása tartozott az önkormányzat hatáskörébe, ennek mikéntjét szabta meg saját hatáskörében. A tanács rendelkezett az adóköteles személyek összeírásáról és megbízta az összeírókat. Az ezt meghatározó 1688-ban, 1761-ben és 1808-ban készült szabályrendeletek mindegyike különböző megfogalmazásban egyetlen elvi kritériumot adott, nevezetesen azt, hogy a conscriptionak a megadott szempontok szerint pontosnak és hiánytalannak kell lenni. 33 0 Az összeírással megbízottak mindhárom alkalommal más körből kerültek ki, mégpedig annak megfelelően, ahogy az ügyintézési rendszer korszerűsödött. A legelső rendeletben „becsületes hites emberek", a század közepén a tanács (tagjai), a 19. század elején pedig az aljegyzők az összeírok. Az adókivetés módját és a városra egy összegben kivetett adó személyenkénti felosztását is meghatározták, rendelkeztek a beszedés mikéntjéről, amely mind időben, mind pedig adónemenként változott. Az adókivetés módját az 1659. évi rendtartásban határozták meg, amely még a 18. század elején is irányadó volt. Ebben előírták, hogy a lakosok jelenlétében kell a különböző adók felosztásáról határozni, melyet valóban meg is tartottak. A beszedés módját is megszabták, 1659-ben utcák szerint, 1705-ben pedig 10 adókerület ( series) felállításáról döntöttek, ahol a lakosok közül választott adószedők feladata volt az állami és háziadó beszedése. 33 1 Az 1730-as évektől megváltozott az adószedők személye, a magisztrátus tagjai kaptak megbízást a 32 9 1 7 1 2-ben ház vásárlásához kíván a tanács hitelt felvenni, erről határoztak. HML V101/a/2 494. p. (1712. július 20.).. HML V-101/a/3 91. p. (1723. május 12.) 33 0 HML V-101/a/l 202-203. p. (1688. február), HML V-101/a/5 637. p. (1761. április 24.), HML V-101/a/9 55-56. p. (1808. szeptember 24.), Kovács (szerk.) 1984. 17-18., 135., 237. 33 1 HML V-101/a/l 8-9. p. (1659. május 16.), 202-203. p. (1688. február), HML V-101/a/2 309-311. p. (1705. május 12.), Kovács (szerk.) 1984.8., 17-18., 34-35. p. 74
