Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

beszedésre. 1761-ben pedig úriszéki végzéssel alakították át az adószedés korábbi rendjét, a várost négy fertályra osztották, mely egy-egy - a seriesnél nagyobb adókerületnek felelt meg, az adó beszedését pedig a földesurak által kinevezett perceptor és nyolc exactor feladatává tették. 1768 után az exactor elnevezés helyett a fertálymester és fertálygazda vált használatossá, s ők maradtak - a kijelölt tanácstagok felügyelete mellett - a 19. században is az adószedők.

33

2 1 766-ban a városházánál történő személyes befizetésről is rendeletet alkottak, de 1792-ben még házról házra járva szedték az adót.

33

3 Majd csak 1817-ben hoztak hosszabb távra érvényes határozatot a perceptori hivatalban meghatározott időben való egyénenkénti adófizetésről: „Hogy az adó annál könnyebb móddal beszedethessen, meghatároztatott, hogy minden elhalasztás nélkül a cancellusból híreitessen ki, hogy minden szombaton reggeli 6 órától este 6 óráig a városházánál a perceptorátus nyitva legyen, és a fertályokból szakaszra véve berendeltessenek az adózók... "

33

4 A városra egy összegben a vármegye által megszabott házi- és hadiadót Gyöngyösön a 18. század elején vagyon alapján, úgynevezett ökörsor után vetették ki. így 1705-ben „...a böcsiiletes város mind nemes, nemtelen közönséges lakosai a közönséges tehernek igazságos elviselésére és városunknak megmaradására esztendőt által következhető dolgoknak rendes folyására nézve is, megvizsgálván kinek-kinek értéke szerint való facultását, a régen ususban felvett mód szerint tett ily rendelést. Hogy valamely böcsiiletes város nemes avagy nemtelen lakosának 400 forint érő jószága lenni comperiáltatik, egy ökörsort viseljen a közönséges tehernek elviselésében. Akinek pedig 200forintból álló értéke vagyon, egész helyre rendeltetett. Száz forint eső jószágra pedig fél hely és 50 forint után octava vettetett. Mely minekutána ekképpen véghez ment volna, rendeltetett város adójára bírák uraimék kezében minden ökörsor után 4 magyar forint, egész hely után 2 magyar forint, fél hely után 1 magyar forint, octava után 1 magyar forint." 17 lóban megszüntették az ökörsor szerinti kivetést, helyette - az alapelven nem változtatva - a vagyon nagyságához rendeltek pontosan meghatározott taksapénzt, ami az adó mennyiségének alapját képezte: „Referáltatott a mostani új conscriptiók metódusa, mely is approbáltatván, annak taxája az alább megírt mód szerint rendeltetett. Egy gazda szám tészen taxa pénzt 3 Egy pár ökör tészen taxa pénzt 3 33

2 HML V-101/a/3 365. p. (1728. július 4.), HML V-101/a/6 634-341. p. (1761. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 75., 134-136. p. HML V-101/b/93 Fase. CIV. 57. (1830. május 16.) 33

3 „Hogy ennek utána minden szombaton perceptor úr a városházánál megjelenvén az egész község a maguk portionale quantumját oda tartozzanak, determináltatott." HML V-101/a/6 59. p. (1766. április 25.), Kovács (szerk.) 1984. 142. p., HML V-101/a/7 478. p. (1792. április 28.), Kovács (szerk.) 1984. 197. p. 33

4 HML V-101/a/10 109. p. (1817. június 26.), Kovács (szerk.) 1984. 269. p. Lásd még HML V-101/a/12 136. p. (1832. augusztus 27.), Kovács (szerk.) 1984. 308. p. 75