Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
Pontosabbá és nyomon követhetőbbé vált a pénzmozgás, amikor 1761-ben vásári cédulák bevezetését írták elő, amelyekkel a vevő igazolni tudta, hogy a taksát megfizette, a felügyelők pedig ez alapján számoltak el a beszedett pénzekkel. Az összbevételeket közvetlenül vásár után mutatták ki. 32 0 Az elszámolási rendet tették szigorúbbá azzal, hogy a következő lépésben a piaci jövedelmek hetenkénti pénzforgalmi összesítését határozták el, majd a vásári pénzek beszedési helyének kijelölésével a bevételeket tették biztosabbá. 32 1 1780-ban már pénzkezelési utasítást adtak, amikor zárt persely használatát írták elő, amivel egyidejűleg a visszaéléseket is próbálták megakadályozni. 32 2 További pontosításokat jelentettek az 1795-ben hozott határozatok, melyekben a helypénz pénzformában való beszedését rögzítették, s a már számértéket feltüntető vásári cédulák kezelését, adminisztrálását szabályozták. 3" 3 Apró részletet írtak körül akkor, amikor 1802-ben vásáronként különböző színű cédulák használatát vezették be. 32 4 1805-ben az eddig fokozatosan bevezetett rendelkezéseket összegezték, és mind az adminisztrációra, a nyilvántartások bizonylati fegyelemére, mind pedig a pénzelszámolás módjára minden vásári és piaci jövedelemforrásnál ellenőrizhetőbb rendet szabtak, s bevezették az ellenjegyzést is. 32 5 A vásári és piaci jövedelmekről határozatot ezt követően 1825-ben hoztak, amikor azok bérbeadásáról döntöttek. Feltételeit a lakosokkal is megismertették, ami már azt a jövedelemkezelésben megmutatkozó változást jelzi, hogy a döntéshozatal és az ellenőrzés folyamatában a polgárok is tevőlegesen részt kaphattak. 32 6 Kimondott formában ezt 1845-ben fogalmazták meg, amikor nagyobb kiadási tételeknél népgyűlésen történő határozathozatalt vezettek be. 32 7 A teljes számadási anyag ellenőrzését - már láttuk -1837-től utalták népgyűlés elé. A vásári és piaci pénzkezeléshez hasonló szabályozási rendszer és átalakulási tendencia, ha nem is ilyen mértékben, de hasonló módon minden pénzügyi területen megfigyelhető. A pénzügyi rend alapelvei ugyan változatlanok maradtak, de a számvitel szabályozottabb formát kapott, melyet már városi szinten összegeztek 1805-ben. A város saját hitelügyleteiről határozatot a török kor után először 1686-ban és 1687-ben hozott, amelyekben a felvett hitelek visszafizetésének forrásait jelölte meg. 32 8 Kölcsönök felvételére, majd törlesztésére, mivel a város anyagi kondícióját befolyásolták, csak tanácsi határozatot követően került sor, s az éves tőke- és 32 0 HML V-101/a/5 640-641. p. (1761. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 136. p. 32 1 HML V-101/a/6 141. p. (1768. április 27.), 363. p. (1774. május 28.), Kovács (szerk.) 1984. 146., 154. p. 32 2 HML V-101/a/6 602. p. (1780. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 162-163. p. 32 3 HML V-101/a/7 762., 763-764. p. (1795. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 204-205. p. 32 4 HML V-101/a/8 301. p. (1802. április 26.), Kovács (szerk.) 1984. 220. p. 32 5 Szabó 1995-1996. 141-143. p. 32 6 HML V-101/a/l 1 34. p. (1825. március 23.), Kovács (szerk.) 1984. 292. p. 32 7 HML V-101/a/15 286-287. p. (1845. április 21.), Kovács (szerk.) 1984. 345. p. 32 8 HML V-101/a/l 187. p. (1686. április 9.), 201. (1687. október 13.), Kovács (szerk.) 1984. 16., 17. p. 73
