Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
A szőlők védelmében megtiltották az állatok tartását, legeltetését ezeken a részeken, a s a vadászatot sem engedélyezték. 23 9 Határoztak a szőlők közötti fák kivágásáról is, és ide más növények ültetését is megtiltották a föld termőképességének megőrzése érdekében és a szőlőmunkák zavartalanságának biztosítására. 240 A tanács maga határozta meg és engedélyezte új területeken szőlők telepítését. A lakosok engedély nélkül telepítését, földfoglalását megtiltották ugyan, de az újonnan létrehozott szőlők kiirtását nem minden esetben rendelték el, utólagos legalizálásra is sor került. így például 1751-ben a farkasmáli részen még a földfoglalás tilalmát határozták meg, de 1771-ben az ide telepített szőlőket utólagosan engedélyezték. (Viszont 1769-ben a város belső határához közeli telepítések kiirtását rendelték el.) A tanács a jóváhagyott telepítéseket szubvencionálta, azok hét évig mentesek lettek a dézsma fizetése alól. 24 1 A szőlőmunkák közül egyedül a szüret került szabályozásra. Ennek időpontját szinte minden évben meghatározták, s azokra, akik ezt nem tartották be, büntetést szabtak ki. Két dolgot is biztosítottak a szüreti rendszabással. Azzal, hogy meghatározták a különböző szőlőhegyeken a kezdés időpontját és a szedhető szőlőfajtát, a bor jó minőségét kívánták elérni, másrészt a szürethez a járadékszedést is hozzákapcsolták, amivel viszont a város bevételeit szaporították, illetve adószedői feladatukat teljesítették. A szüret kezdését október 7. és 29. közötti időpontokban határozták meg úgy, hogy először a vörös fajták szedését, majd a fehér szőlő szüretét engedélyezték. Emellett előírták, hogy a város promontóriumán való szüretelés mindig megelőzi az összes többi szőlőhegyet. Az időpont meghatározásában egyeztettek a földesurakkal is. 24 2 A szőlőmüvelés a legigényesebb s az egész gazdasági éven áthúzódó munkák közé tartozott, a munkaerő biztosítása éppen ezért nagyon fontos volt. Hogy a különböző tulajdonosok között a szőlőmunkások elcsábítását megelőzzék, amivel egyes területek müvelése hátrányos helyzetbe kerülne, tanácsi határozatokkal limitálták a béreket. Megszabták a különböző munkálatok elvégzéséért járó készpénz összegét és a béren felüli járandóságokat is. A készpénzen felüli étel vagy ital adását tiltották, egyedül 1848-ban a szőlő nyitásakor engedélyeztek bort a 23 9 HML V-101/a/2 757-758. p. (1718. április 30.), HML V-101/a/5 742. p. (1763. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 55., 138-139. p. 24 0 HML V-101/a/6 191. p. (1769. április 22.), HML V-101/a/14 197. p. (1842. április 11.), Kovács (szerk.) 1984. 148., 332. p. 24 1 HML V-101/a/6 183-184. p. (1769. március 18.). HML V-101/a/5 132. p. (1751. április 10.), HML V-101/a/6 274-275. p. (1771. augusztus 3.), 318. p. (1772. szeptember 21.), Kovács (szerk.) 1984. 147., 108., 150., 152. p. 24 2 A rendkívül sok határozat közül csak néhány lényegesebb helyét adjuk meg: HML V101/a/2 570. p. (1716. október 13.), 716-717. p. (1717. október 25.), HML V-101/a/4 212. p. (1734. április 24.), HML V-101/a/6 79. p. (1766. szeptember 30.), 369. p. (1774. szeptember 32.), 929. p. (1785. október 8.), HML V-101/a/8 479. p. (1804. szeptember 22.), HML V-101/a/9 335-336. p. (1812. október 8.), HML V-101/a/14 308. p. (1842. október 5.), HML V-101/a/15 195. p. (1844. október 5.), Kovács (szerk.) 1984. 52., 5455., 84., 143., 155., 178., 228., 250., 336., 342. p. 58
