Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
Az 1805-ben hozott instrukció már a város szántóterületének megosztottságát mutatja, a kiosztásra kerülő földek mellett illetmény és majorsági területekről is rendelkezett. A földesurak mellett tehát a város is létrehozta saját majorságát, így próbált nagyobb bevételt elérni. 23 5 Itt háromnyomásos művelési rendet írtak elő, és a föld termőképességének megőrzése érdekében megtiltották a kukorica - feltehetően éveken át folytatott - vetését. Részletesen megszabták a rétek hasznosítását - ebből állt legkevesebb a város rendelkezésre -, előírták, hogy a kaszálás megfelelő időben történjen, a szénát miként tárolják, a kaszálók napszámbérét hogyan állapítsák meg, s természetesen mindezek adminisztrációját is meghatározták. A gazdálkodás irányítása a gazdatiszt feladata lett. 23 6 A majorsági gazdálkodás úgy tűnik, hogy nem volt kifizetendő a városnak, mert 1834-ben már a majorsági földek bérbeadásáról hozott a tanács határozatot. 23 7 Szőlőművelés Gyöngyös agrárgazdálkodásában a meghatározó a szőlőművelés volt, így nem véletlen, hogy a tanács számszerűleg is több rá vonatkozó határozatot hozott. Csoportosítva az intézkedéseket, csak négy fő területre összpontosultak: a szőlőterület védelmét, az új telepítések meghatározását, a művelés módját és a szőlőmunkások bérét foglalták rendeletekbe. A szőlők védelmében a tanács rendszeresen előírta a szőlőgyepük rendben tartását, az ezt elmulasztókra büntetést szabott ki. A rendelkezésekkel az emberi és állati kártevőket kívánták távol tartani az értékes területektől, s határait is így biztosították. Az előírások betartását rendszeresen ellenőrizték, a pásztorok és hegybírák mellett a tanács tagjai is megvizsgálták a gyepűk állapotát. 23 8 21 5 A majorsági terület kialakításának nyomát az 1795. évi rendelkezésben is megtalálhatjuk. HML V-101/a/7 762. p. (1795. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 204. p. 23 6 Szabó 1995-1996. 135-140. p. 23 7 A tanács 6 évre felesbe kívánta kiadni területét úgy, hogy itt is háromnyomásos rendben folyjék a müvelés, s a bérbevevő köteles megtrágyázni is a földet. HML V-101/a/12 261. p. (1834. május 12.), Kovács (szerk.) 309. p. 23 8 HML V-101/a/3 67-68. p. (1723. április 24.), 148-149. p. (1724. április 24.), 311. p. (1727. április 24.), 399-400. p. (1729. április 24.), HML V-101/a/4 3-4. p. (1731. április 24.), 107. p. (1733. április 27.), 282. p. (1735. május 14.), 303. p. (1736. január 14.), 512. p. (1741. április 24.), HML V-101/a/5 57-58. p. (1749. április 24.), 100. p. (1750. március 7.), 203-204. p. (1752. április 24.), 393. p. (1756. április 24.), 456-457. p. (1757. április 24.), 501. p. (1758. április 24.), 697. p. (1762. május 8.), HML V-101/a/6 19-20. p. (1765. április 24.), 603-604. p. (1780. április 24.), 622. p. (1781. április 24.), HML V-101/a/7 702. p. (1794. december 13.), Kovács (szerk.) 1984. 63-64., 66., 72-73., 75-77., 82-83., 88-89., 96., 107., 112., 125., 127., 140., 162-163., 164., 200. p. 57
