Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

nagysága a döntő, de a tanácstagoknak egyforma területeket juttattak.

22

6 1795-ben földesúri javaslatra ismét a házak utáni kiosztást határozták meg, ami nem egyenlő méretű parcellák kimérését jelentette, csak a sorrendiség megállapítását.

22

7 Mivel a város területén a földesurak is birtokoltak házakat, ők is jelezték igényüket. 1716-ban a tanács már osztott földet számukra, legalábbis Orczy Istvánnak, de ez ekkor még kivételes esetnek számított.

22

8 1742-ben viszont már határozatba foglalták, hogy a földesurak is jogosultak városbeli házaik után a földhasználatra, s ettől kezdve részükre is osztottak szántóföldet.

22

9 A tanács előre meghatározta a földosztás időpontját és ezt a lakosok között ki is hirdette, hogy minden érintett jelen lehessen, és így elkerüljék a későbbi vitákat.

23

0 Mindezek mellett előírták a kiosztott föld művelési kötelezettségét is: azt a szántót, amelyet a tanács által meghatározott időpontig nem szántatja meg a gazdája, a bíró másnak adhatja át, viszont a müveit részek elszántását tiltották és 231 ' büntették. Az irtásföldekről külön rendelkeztek, ezeket négy évig hagyták használatban.

23

2 A művelési ágak megszabása nem tanácsi statutummal történt, bár esetenkénti meghatározására sor kerülhetett. 1756-ban és 1757-ben az encsi, újonnan művelés alá vont területeken kukorica és dinnye termesztését írták elő, valamint egy részt kaszálónak hagytak meg.

23

3 Ugyancsak külön határoztak, amikor a város bérletbe vett szomszédos területeket, illetve felmondta azt.

23

4 22

6 HML V-101/a/2 688-689. p. (1717. május 10.), HML V-101/a/4 60. p. (1732. május 7.), Kovács (szerk.) 1984. 80. p. 22

7 HML V-101/a/7 762. p. (1795. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 204. p. 228 ' A város szolgálatában tett érdemeiéit a kiosztott földön kívül is adtak neki területet. HML V101/a/2 618. p. (1716. június 13.) 22

9 HML V-101/a/4 553. p. (1742. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 97-98. p. 23

0 HML V-101/a/3 281. p. (1726. május 1.), HML V-101/a/5 296. p. (1754. április 24.), HML V101/a/6 338-339. p. (1772. április 29.), Kovács (szerk.) 1984.70., 118., 152. p. 23

1 „Az encsi földön, úgy a gyöngyösi határban is a parlagokat aki usque 1-am április fel nem szántja vagy meg nem barázdálja, az eltelvén, akinek kívántatik, szabadosan szántsa meg." HML V-101/a/5 231. p. (1753. március 17.). Ugyanerről határoztak más években is: HML V101/a/2 117. p. (1702. március 4.), HML V-101/a/4 462. p. (1740. június 10.), HML V-101/a/6 81. p. (1766. október 27.), HML V-101/a/8 101-102. p. (1799. március 26.), Kovács (szerk.) 1984. 25-26., 115., 95., 144., 216. p. A kiosztott földek jogtalan elszántóiról: HML V-101/a/3 73-77. (1723. február 15.), Kovács (szerk.) 1984.63. p. 23

2 HML V-101/a/l 181. p. (1685. június 1.) HML V-101/a/3 366. p. (1728. július 4.), Kovács (szerk.) 1984. 15-16., 75. p. 23

3 HML V-101/a/5 384. p. (1756. február 28.), 385. p. (1756. március 20.), 450. p. (1757. március 3L

)23

4 A tanács 1754-ben a visznekiektől bérelt rétet, ennek fejében az ottani lakosok helypénz fizetése nélkül árusíthattak a gyöngyösi piacon. Mivel a lekaszált széna beszállítása már vitákat eredményezett, a bérletet a tanács felmondta. HML V-101/a/5 310. p. (1754. július 7.), 311. p. (1754. augusztus 9.), 327. p. (1755. január 11.), 342. p. (1755. május 17.), Kovács (szerk.) 1984. 118-119., 120., 121-122. p. 56