Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ AUTONÓMIA KERETEI

1838-ban maga a tisztújítás ugyan rendben lezajlott, de már megmutatkoztak azok a jelek, melyek a következő évek zavarait okozták. Ekkor lépett fel először erőszakosan Borhy Antal azzal a szándékával, hogy őt bíróvá válasszák.

4

9 Mivel sem ekkor, sem a következő években nem sikerült megválasztatnia magát, egyre inkább erőszakos eszközökhöz folyamodott. 1842-től már maga mögött tudhatta a földesurak támogatását is, akiknek a hivatalban lévő bíró, Csiba Antal tevékenysége okozott gondot. Ö ugyanis ebben az évben népgyűlésen arra hívta fel a lakosokat, hogy a földesurak jogtalan úrbéri követeléseinek álljanak ellen, velük semmilyen szerződésre ne lépjenek. Következő évben is összeütközésbe került a város legnagyobb földesurának, Esterházy Pálnak a fiskálisával, amikor a város birtokairól készített számadást neki nem adta át, hogy annak megvizsgálását a földesurak elvégezhessék.

5

0 így személye a továbbiakban a földesurak számára nemcsak hogy terhessé, hanem nemkívánatossá is vált, természetes, hogy az ellenjelöltet támogatták. A nyílt és a szó szoros értelmében vett összecsapásra az 1844-es tisztújításkor került sor. Április 24-ét megelőzően már feszült volt a hangulat a városban, a korteskedés gyakran a tettlegességig fajult. A tanács, hogy a tisztújítás rendbontás nélkül történjen, óvintézkedéseket hozott, de ennek ellenére a két párt hívei között a választáskor verekedés tört ki. A rendet sikerült helyreállítani, de a földesurak a választást félbeszakítva a hivatalban lévők megerősítésével a „felsőbb rendelésig" befejezettnek nyilvánították a tisztújítást. Az összegyűlt lakosság azonban Csiba Antalt és a főjegyző Fodor Flóriánt „felkapván a Szent Bertalan anya templomban eskületétel végett bevitték". Mivel itt a plébános a földesúri jóváhagyás nélkül nem volt hajlandó megesketni őket, a városházára visszatérve a magisztrátus tagjai egymás előtt tettek hivatali esküt.

5

1 Az eseményeket követő vármegyei vizsgálat eredményeként a vármegye törvényszéke a megválasztott bírót, főjegyzőt és perceptort fenyítő perbe fogta, s hivatalukból felfüggesztette őket. Az ellenpárt vezetői ellen is büntetőper kezdődött, így a szeptember 9-én megismételt tisztújításon jelölésre sem kerülhettek. Ekkor a földesurak egy másik jelöltjét választották meg, így céljukat elérték.

5

2 A következő évek választásain már nem történt rendbontás, de 1847-ben, amikor Borhy Antal került a város élére, a lakosság a Helytartótanács 1836. évi rendelkezésére hivatkozva, mely szerint városi levéltárnokot „minden úri befolyás nélkül szabadon választhat", Csiba Antalt tette meg levéltárnokká, aki egyik kezdeményezője volt a polgárság határozott fellépésének.

5

3 4

9 HML V-101/a/13 127-128. p. (1838. április 21.) 5

0 HML V-101/b/13 Fase. XX. 75. 6-7. fol. (é. n.) 5

1 HML V-101/a/15 76-87. p. (1844. április 23-24.), Soós 1978. 19. p., Sebők 1880. 262. P5

2 HML V-101/a/15 163-167. (1844. szeptember 9.) HML V-101/b/13 Fase. XX. 75. 6-7. fol. (é. n.) 5

3 HML V-101/a/16 204-206. p. (1847. május 15.) 18