Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ AUTONÓMIA KERETEI
tűkben történt, s nem zárták ki a lakosok javaslattételi jogát egyetlen előírásban sem, volt lehetőségük a beleszólásra. 2 5 A másik, a szavazás eredményét döntően befolyásoló változtatás a lakosság jelenlétének megszüntetése a városházánál a tisztújítás ideje alatt, helyette mostantól a polgárok városnegyedenként, fertályonként voksolhattak. Az 1761-ben eredetileg adókerületeknek létrehozott fertályok így választókörzetekké is váltak, ami önmagában előrelépésnek is tekinthető, hisz a megnövekedett lakosságszám miatt a régi választási rend betartása egyre körülményesebb és nehézkesebb lett. 2 6 A török kiűzését követően a város lakosainak száma közel 3000 fő lehetett, ami a 18. század folyamán elsősorban a bevándorlás miatt megháromszorozódott, és a századfordulóra csaknem 10000 főre tehető Gyöngyös népessége, korszakunk végére pedig elérte 15 ezres nagyságot. 2 7 A problémát nem a területi beosztás jelentette, hanem az, ahogy a szavazatok összeszámlálásra kerültek. A rendelkezés ezt ugyan nem részletezi és szabályozza, de a következő évek választási gyakorlatából egyértelműen megállapítható. A lakosság fertályonként összegyűlve személyenként adta le szavazatát, melyet ugyancsak negyedenként összesítettek, s az adott kerületben többségi szavazatot kapott személy nevét terjesztették, minden városrészből csak egyetlen jelöltét, az építőszék elé. A városházánál ülésező sedes restauratoria tagjai, a földesurak vagy megbízottjaik, a vármegyei tisztek kiküldöttjei és a leköszönő magisztrátus a beadott szavazatok alapján hozta meg döntését, s állapította meg a választás eredményét. Mivel az építőszékhez csak a fertálybeli összesített végeredmény került, a városnegyedeken belüli nézetkülönbségek teljesen elmosódtak. A négy fertály négy szavazatot jelentett, az ülésezők viszont személy szerint voksoltak, így akaratuk minden gond nélkül érvényre juthatott. Ők döntöttek akkor is, amikor a fertályok szavazata két jelölt között egyenlően oszlott meg, így például 1832-ben „Főbírónak nemes Mórótz Mihály úr két fertály által választván, a méltóságos tekintetes földesuraság által megerősítetett" . 2 8 Az 1817-es tisztújítás egyértelműen megmutatta, hogy az 1795-ben bevezetett választási renddel formálissá vált a gyöngyösiek szabad tisztviselő választásá2 5 A földesúri rendelkezés a tisztségviselők megválasztásán túl szabályozta a városgazdálkodás mikéntjét, s a számadásra kötelezetteknek is adott előírásokat. A tisztújítás megtartását a következőképpen határozták meg: „A méltóságos földesuraság bírói és tanács hivatalra is a candidátusok neveit Szent György nap előtt való nap a közönségnek kiadhassák, és magok közt a votumot voxs (sic!) szerint egyben szedvén fertály számra, a voksokat Szent György napján a földesuraság széke elölülőjének benyújthassák minden csendességgel." HML V-101/a/7 757-767. p. (1795. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 203-206. p. 2 6 Szabó 1991.446-449. p. 2 7 1696. évi adóösszeírásban 308 nem nemes háztartást írtak össze Gyöngyösön. Soós 1978. 15. p. A város népességére vonatkozóan Besze Tibor végzett számításokat. Besze 1998. 117-126. p. 2 8 HML V-101/a/12 125. p. (1832. április 24.). Ugyanígy két fertály szavazatával, földesúri megerősítéssel választottak bírót 1820-ban is. HML V-101/a/10 295. p. (1820. április 24.) 14
