Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ AUTONÓMIA KERETEI
lását pedig retorzió követte, a földesurak hatalmukkal élvén megtiltották, hogy a hangadók a továbbiakban Gyöngyösön lakhassanak. 2 2 A következő évek választásai látszólag békében történtek, de az, hogy a város vezetői hivatalukat mind hosszabb ideig viselték, visszaélésekre adott alkalmat. 1791-ben a tisztújításkor az előző két évben bíróságot viselt, s újra jelölt bíró személye ellen emelt írásban kifogást a választók közössége. A beadványt a jelen lévő földesurak megvizsgálták, de abban véleményük szerint semmi olyat nem találtak, ami a jelölt megválaszthatósága ellen szólna. Bár továbbra is maradtak ellenzők, az ülést levezető elnök beszédjét követően többségi szavazattal Nagy Károlyt megerősítették tisztségében. 2 3 A következő években is minden választáson őt „confirmáltatták", de 1794-ben már a tisztújítást követően a város lakosai panaszleveleket küldtek a földesurakhoz, melyekben megfogalmazták a sérelmeiket, s kérték azok mielőbbi orvoslását. Az általuk sérelmesnek és törvénytelennek tartottak közül mást-mást hangsúlyoztak a különböző földesuraknak küldött levelekben, mellyel igyekeztek a maguk ügyének megnyerni őket: a báró Orczy Józsefhez és gróf Haller Antóniához írtakban az ellen tiltakoztak, hogy a tanácsba idegeneket helyeztek, a Forgách Miklóshoz küldöttben már az előbbieken túl az egész város vezetése éveken keresztül elkövetett hibái és visszaélései kerültek megfogalmazásra. Maga a vádak alá vont főbíró is kérte a vizsgálatot saját maga ellen, azonban fél évvel megválasztását követően hivataláról le kellett mondania, s a vizsgálat idejére új bíró került a város élére. Bár a hosszas bizonyítási eljárás végén a földesurak szerint a vádak és a városi közösséget ért károk nem bizonyosodtak be egyértelműen, azonban az ügy végleges és megnyugtató lezárása érdekében az úriszék újabb vizsgálóbizottság felállítását határozta el, és döntésével az ideiglenesen megválasztott bírót erősítette meg hivatalában. 2 4 Ez az eset adott alkalmat a földesuraknak arra, hogy a városigazgatás új rendjét meghatározzák, melyben a választás eddig érvényben volt szabályait is módosították. Az 1795. április 24-i tisztújításkor hozott úriszéki végzés több ponton is változásokat vezetett be. Először is maga a jelöltállítás joga került a földesurak hatáskörébe, ők tehettek javaslatot a választást megelőző napon a megválaszthatok személyére. Már ez önmagában is korlátozta a polgárok választójogát, bár igazából eddig sem az egész közösség, hanem a leköszönő magisztrátus feladata volt a jelöltek megnevezése. Mivel a korábbi rendszer szerint a kandidálás jelenlé2 2 HML V-101/a/6 58. p. (1766. április 24.), 62-63. p. (1766. május 20.), 69-70. p. (1766. július 3.) 2 3 HML V-101/a/7 391-395. p. (1791. április 27.). A tisztújító széken jelen lévő földesurak a lakossági beadványra való válaszadást is elodázták, mondván, hogy azzal a majd később összehívásra kerülő úriszék foglalkozik. 2 4 HML V-101/b/103 Fase. CXV. 2. (1794.) Az eset részletes feldolgozását lásd Lénárt 1978., HML V-101/a/7 691. p. (1794. november 8.) 13
