Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ AUTONÓMIA KERETEI

Az újonnan hivatalt elnyert személyek büntetés terhe mellett kötelesek voltak esküt tenni, így a választás résztvevői a szavazást követően a Szent Bertalan templomba vonultak, ahol a plébános a hivatalos formula szerint megeskette a hivatalviselőket. Mindez nemcsak az esemény ünnepi voltának külsőségéhez tartozott, hanem a választás érvényességét is a „hit letétele" biztosította. A későbbi időszakban a város és földesurai között egyre élesedő jogvitákban éppen az „eljárási szabályok" betartására hivatkozva tekintették érvényesnek a tisztújítást. így történt 1823-ban, amikor az építőszék javaslata ellenére, hogy a választásokat későbbi időpontban ejtsék meg, a lakosok a formalitásokat betartva megválasztotta elöljáróit, s ezért azt jogszerűnek is tekintette.

1

9 A földesurak tisztújításon való megjelenésével módosultak a városi jegyzőkönyvek bejegyzései is, illetve egy új elnevezéssel utaltak a változásra. Az április 24-i ülésekre a , jedes re staurat oria" vagy „építőszék" terminust használták.

2

0 A lakosság ezzel még nem veszítette el elöljáróinak megválasztásának jogát, őket is említik a jelenlévők között, de a gyakorlatban a végső döntés már nem tőlük függött. A választási rend gyökeresebb felforgatásával elsőnként mégsem a földesurak, hanem a vármegye próbálkozott. 1751-ben a tisztújítás időpontját akarták megváltoztatni, az egész vármegyében egységesen a katonai évhez, azaz az állami adó fizetésének határidejéhez igazítani.

2

1 A racionális érveken alapuló határozat végrehajtására azonban Gyöngyösön nem került sor, a választások időpontja továbbra is változatlanul maradt. A földesurak és a városi polgárság között az első konfliktusra a választás dolgában 1766-ban került sor. Bozsik Farkast feltételesen választották meg bírónak, s csak abban az esetben foglalhatta volna el hivatalát, ha az ellene felhozott hivatali visszaélés vádja alól tisztázza magát. Ezt a határozat ellenére sem tette meg, s ugyan a megjelent lakosok a tisztújító gyűlésen tiltakozásuknak adtak hangot, a földesurak a hivatalában ismét őt erősítették meg. A lakosok megnyilvánu1

9 HML V-101/a/10 523-524. p. (1823. április 24.) 2

0 HML V-101/a/3 197. p. (1725. április 24.), 275. p. (1726. április 24.), 349. p. (1728. április 24.) stb., Lénárt 1975. 114-116. p. 2

1 Hamar Ferenc szolgabíró levélben a következőképpen intézkedett: „...minthogy a helységek bírái között, kik eddig bevett szokás szerint egyik Szt. György napjától más esztendőben esendő Szt. György napjáig a bíróságot viselték, a királyi adófizetés számadásai miatt feles galibák, zűrzavarok és rövidségek estenek és tapasztaltattanak: ezek pedig azon okból történtenek, minthogy a királyi adó Mindszent havában szokott fölvettetni és kiadatni, úgyhogy a félesztendős bíró a más félesztendős bíróval (főképpen az írás nem tudók között) a kiszedett királyi adó végett gyakorta ritkán vagy éppen meg sem egyezhetnek; hogy azért a Szt. György napkori bírótételül ezután is következhető vetekedések és rövidségek a számvételekben eltávoztassanak, egyes akarattal végezte azt a nemes vármegye, hogy ezután esztendőnként a hadi esztendőnek elején, úgy Mindenszentek napján mindenütt az egész nemes vármegyében választassanak és tétessenek a bírák." HML V-101/a/5 172. p. (1751. december 21.) 12