Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

megvárják a telet, s amelyik a két fajta közül jobban bírja, majd azzal fedik be a makiári templom tornyát. 1795-ben a tárkányi palakő egyre jobbnak bizonyult, könnyű volt megdolgozni, hasítani, s előállítása olcsónak bizonyult. 1000 darabjáért 5 rajnai forintot fizettek.

23

1 1802-ben Farkas János volt püspöki építési felügyelő javaslatára Eger város elöljárósága ajánlólevelet adott ki a palakő használhatóságáról.

23

2 1805-ben Demian is említi, a palakövet, amely nem olyan jó minőségű mint a visnyói.

23

3 1 821-ben Johann von Csaplovics országletrása is ugyanezt írja róla.

23

1 A tárkányi palakövet házfedél készítéséhez, ún. zsindelypalaként használták. Hamar megkedvelték, mert idővel tartósnak bizonyult, 30-40 évig is kitartott.

23

5 A palakövet sok kis bányában termelték a helybeli parasztok. Ilyen lelőhelye volt Felsőtárkányban a Laipos-lápában - nevezték a helybeliek Zsindely-lápának is - Szarvaskőtől keletre, ahol a felszín közelében voltak a palarétegek.

23

6 Az előbbiekhez hasonlóan a Lök-völgy kát oldalán kisebb-nagyobb palafejtő gödrök jelezték az egykori palakőbányászatot.

23

7 Ezek a palafejtő helyek apróbb gödrök voltak, ahol 1-2 munkás egyszerű eszközökkel, kéziszerszámokkal előbb kibányászta, majd utóbb megfaragta a palakövet. Egy 184l-es kéziratos térképen a Felsőtárkányról Diósgyőrbe vezető út mentén, a Nádas bérc után következő úrbéres rétek felett, az út bal oldalán 4 működő palakőfejtő helyet tüntettek fel, amelyeket „Sistus Bányák" néven jeleztek.

23

8 A források szerint a XIX. század első felében - bár ismerték a tárkányi palakövet mégsem bányászták folyamatosan. 1837-ből tudjuk, hogy termelték.

23

9 1 851-ben szünetelt a Várhegy oldalában lévő bánya.

24

0 1854-ben működő bányaként írtak róla.

241 1860-ban az egri káptalan nyitott palabányát a határban,

24

2 amelyet 1864-ben is műveltek.

24

3 1866. szeptember 28-án a leégett gyöngyösi Szent Urbán templom újrafedéséhez Bartakovics Béla érsek 300 mázsa palakővel s építőfával járult hozzá.

24

4 1868 előtt a palakőbánya beszakadt és elöntötte a víz. Ezért más oldalról nyitottak új bejáratot.

24

5 Az iparszerű, nagyobb méretű palakőbányászat csak 1868-ban kezdődött. Ez évben az egri érseki uradalom elhatározta, hogy felkutatja a fejtésre legalkalmasabb palakőte23

1 LÉNÁRT A., 1982-1983.209-213. 23

2 HML. V-l/a/67. Eger város tanácsjegyzőkönyve, 1802. 332. 23

3 DEMIAN, J., 1805. III. 195. 23

4 CSAPLOVICS, J., 1821. 11. 251.. 23

5 MÉSZÁROSÉ., 1933. 26. 23

6 SZEDERKÉNYI N., 1893.468. 23

7 KOLACSKOVSZKY L„ 1946. 51. 23

8 HML. Térképtár. Érs. 68. Felsőtárkánv. 1841. A schistus német szó, palakövet jelent, amely a görög eredetű szkisztosz = palakő szóból származik. 23

9 BIELEK, L., 1837. I. 178. 24

0 FÉNYESE., 1851. IV. 182. 24

1 RAFFELSPERGER, F., 1854. 6. 29. 24

2 Mátra, 1863. március 21, 56. 24

3 PESTHY F., 1988. 117. 24

4 DEZSÉR1 BACHŐ L„ 1944. 106. 24

3 MONTEDEGÓ1 ALBERT P., 1868. 248. 61