Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT
lepeket, s megkezdi azok rendszeres bányászatát. Ezért az uradalom beszerezte azokat a különféle eszközöket, amelyek a zsindely készítéséhez szükségesek, továbbá a Pozsony megyei Máriavölgy palakőbányájától kezdetben 4 szakértő munkást hozott, akikkel megkezdte a termelést. Szabályos tárót nyitottak, s a 4 fő közül egy a pala kitermelésével, 2 fő a repesztéssel foglalkozott, míg a negyedik munkás a táblákat szabályosan körülmetszette. 1869-ben már 35 350 db tábla, 44 000 pikkely és 2527 bécsi mázsa közönséges zsindelykészlete volt az üzemnek. Ekkor már naponta 1000 db tábla készült, s hetente mintegy 40 bécsi mázsa közönséges palakőzsindelyt állítottak elő. Az uradalom 10 féle minőségben és számtalan méretváltozatban hozta forgalomba a zsindelypalát. A kőzsindely árszabálya 1868-ban 24 6: Osztályozás Hosszúság (hüvelyk) Szélesség (hüvelyk) 100 db egységára (frt és kr) I. 15 10 4,II. 12 8., 9., 10., 12 3,20 III. 10 7., 8., 9., 10 2,40 IV. 9 6., 7., 8., 9 1,80 V. 9 5., 5 1,50 (félgömb alakú) VI. 9 5., 5 1,50 (szögletes) VII. 8 5., 6., 7., 8 1,40 VIII. 7 4., 5., 6., 7 1,20 IX. 8 5., 5 1,30 X. 6 3., 4., 5 0,50 1868-tól kezdődően folyamatosan működött a palabánya. A palát Egerben értékesítették, s a vásárlók innen szállították el. A szoros gazdasági kapcsolatok révén elsősorban az egykori érseki uradalomhoz tartozó falvak vásárolták meg és használták fel, ill. az uradalom a saját épületeit is ezzel fedte. 24 7 Eger nagy monumentális középületeinek (például a líceum), de még a polgárházak tetejének fedésére is a tárkányi karbonpalát használták. Idővel viszont nem bírta a versenyt az olcsóbb cseréppel, az eternitből készült vagy az azbeszt alapanyagú műpalával, s ezért beszüntették a fejtését. 24 8 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1881. évi jelentésében mint működő bányát említi, amely lehanyatlóban van, főként az olcsóbb égetett tetőcserép versenye miatt. 24 9 1885-ben a felnémeti iskola építéséhez a palakövet az egri érseki uradalom felsőtárkányi palakőbányájából adta. 25 0 Ugyanabban az évben a gyöngyösi Szent Urbán 24 6 KÁTAI G.-MONTEDEGÓI ALBERT F., 1869. 100. 24 7 BAKÓ F., 1978. 74. 24 8 MÉSZÁROS E., 1933. 2. 24 9 BAZ. ML. IX-201/2. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratai. Jegyzőkönyv, 1891.1. 27. 25 0 Staud János építési vállalkozó kimutatása a felnémeti iskola építéséhez szükséges anyagokról. Eger, 1885. április 17. - A szerző tulajdonában. 62
