Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
18. LŐPORGYÁRTÁS
Puskaportörő vízimalom II. A törökkori Eger nevezetes építménye volt egy nagy puskapormalom, a „Barutháne" erődítményszerű épülete. 169 2 Evlia Cselebi leírásából tudjuk, aki 1664-1666 közti években járt Egerben, hogy ezt a malmot 1660-ban Köprüli Mehmed építtette az Eger-patak mellé úgy, hogy mind a négy oldalát víz vette körül. 169 3 Más adat szerint a lőportörőt 1658-ban építették. 169 4 A malomba hidakon keresztül lehetett bejutni, s az épület négyszögletű volt hat toronnyal. Várszerű, erőd jellege volt, ahol éjjel-nappal fekete lőport készítettek a vaskapuval védett, három zsilippel, mindegyik zsilipen öt portörő mozsárral és magyar szerkezetű lapátkerekekkel felszerelt malomban. A törökök a robbanás veszélye ellenére azért kényszerültek arra, hogy a lőportörőt a város belterületén a faházak közé építsék, mert attól tartottak, hogy egy városfalakon kívüli lőportörőt a magyar hajdúk vagy más portyázó csapatok felrobbanthatnak. 169 5 1661 májusában az egri beglerbég, aki korábban jelezte, hogy a fekete lőpor elhelyezésére egy alkalmas épületre van szüksége, parancsot kapott annak megépíté" sére. 169 6 Bizonyára az új török lőpormalom elkészülte tette szükségessé egy biztonságos raktár építését. 1674-ben a lőportörőben 500 qantár, vagyis 27,7 tonna lőport készítettek. 169 7 Az épületnek külön őrsége és parancsnoka volt, s a hat toronyban állandóan őrök vigyáztak. A malom méretei azt mutatják, hogy az egri vár számára sok lőport kellett készíteni, s valószínű, ez látta el lőporral az egri pasalik területén fekvő más török erősségeket is. 169 8 Egy 1690-ben készült összeírásban szereplő Portörő Mihály új keresztényről feltételezhető, hogy ő készítette ez időben a városban a lőport. 169 9 A török kiűzése után nem tartották szerencsésnek a város közepén működő lőpormalmot, s tervezték annak városon kívüli felépítését. Korner kamarai biztosnak írták Egerből: „Van egy puskaporos malom, amely viszont ilyen faházakkal teli városban nem megfelelő, sőt a város közepén lévén veszélyes. Ezt békésebb idő lévén most már a városon kívül kellene felépíteni". 170 0 A Neoacquistica Commissio munkálatai során Edelspacher és társai 1690-9l-ben elkészített „Beschreibung der Statt Erlau" című le169 2 A „Barutháne" szó jelentése lőporraktár, lőpormalom. - ÁGOSTON G., 1991. 85-87. Karácson Imre fordította le először Evlia Cselebi magyarországi utazásairól szóló művét, s ő használta tévesen az óbudai, ill. az egri lőpormalom elnevezésére a „Barutkháne" szót. KARÁCSON I., 1908. 253-254. - Ezt a téves adatot azóta az Egerről szóló történeti munkákba többen átvették. - BREZNAY I., 1933. I. 20.; DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 22. 169 3 KARÁCSON I., 1904. 117. 169 4 NAGY J., 1978. 151. - BREZNAY Imre szerint 1659-ben épült. - BREZNAY I., 1940. 4. 169 5 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 21-22. 169 6 FEKETE L., 1993. 222. 169 7 DIV. LUK. TA. 244-81. 169 8 NAGY J., 1978. 151. 169 9 MOL. Magyar Kamara Archívuma. Urbaria Conscriptiones. Fase. 1. Nr.° 8. 170 0 MOL. Budai Kamarai Adminisztráció iratai. Buchalterey alten. Nr.° 3825. 292
