Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

18. LŐPORGYÁRTÁS

írásba utólag felvették a 10 kőre járó puskaporos malmot, sőt azt is feltüntették, hogy az építmény 1691. július 31-én éjjel 2 órakor felrobbant és elpusztult. 170 1 A puskaporos malom helye egyesek szerint a Generális laktanya (ma: Eger, Zalár József u. 11. sz. épület) előtti téren állt. 170 2 Más vélemény szerint a „Barutháne" a ké­sőbbi sómalom helyén, a mai Maczky Valér utca és az Eger-patak találkozásánál épült. Ez utóbbit látszik alátámasztani G. Rossi 1687-ben Egerről készített vedutája is, amely ezen a helyen tüntette fel a puskaportörő-malom négyszögletes, várszerű épít­ményét. 170 3 Breznay Imre szerint az 1699. június 10-én készült magisztrátusi feljegy­zésben szereplő Portörő utcát az egykor híres építményről nevezték el. 170 4 Puskaportörő vízimalom III. A Barutháne felrobbanása után a várparancsnok ugyanarra a helyre akarta újból felépíttetni a portörőt, de azt tanácsolták neki, állíttassa azt fel a városon kívül. 1693­ban már készen állt az új puskaportörő-malom, amely Egertől délre épült fel. 170 5 1703. október 31-én Bercsényi Miklós kurucai a városkapun kívül a puskapormalomnál tábo­roztak, 170 6 mert ez a vártól mintegy 2,5 km távolra esett, s így kívül maradtak a vártü­zérség hatókörén. Eger 1692-ben készült házösszeírásában, ahol utcánként írták össze a várost, ez áll: „Kilencedik a Portörőmalom utca, a fürdőn lévő malomig 62 házzal"." 0 1 Az összeírás adata kétségtelenül az új portörőmalom létezésére utal, amelynek a helyét a város déli részén, a Makiári városnegyedben, a fürdő környékén kell keresnünk. 1695-ből származó tanúvallomás szerint „A vár kapuja előtt... a török iskola, aki­ben most puskapor tartatik" volt a puskaporraktár. Ez az épület a mai Dózsa György tér 6. számú házzal azonos. 1696-ban Enczinger János, a sóbányászat és a puskaporgyártás császári felügyelője új szerzeményként megvásárolta azt a 10, Eger környékén található települést, amelyek a fegyverjog címén a kincstárra háramlottak. Enczinger a kezére került javakat gátlástalan és kíméletlen eszközökkel a saját javára használta. Visontai gazdatisztje az egri puskapor­,70 1 HML. XII-3/a/58. Liber 58. 293. összeírás. Ezt közli: BREZNAY I., 1933. I. 20-21. - A malom robbanásának történetéről értékes feljegyzést őriz az egri jezsuita rendház História Domusa. A robbanás megzavarta 1691. július 31-én a rend alapítójának, Loyolai Szt. Ignác­nak a napján tartott ünnepét. A jezsuita templom minden ablaka betört a robbanáskor, az imádkozok fejére szikra hullott, s a templomból kimenekültek. A városban néhány háztető is kigyulladt, de a tüzeket hamar elfojtották. A robbanás a malomhoz közel eső házakban je­lentős kárt okozott. Korner Lénárt városi kapitány háza szomszédos volt a portörőmalom­mal, s a fiát egy ráesett kő megölte. Az egyik portörő a patak felé menekült, s széteső ge­rendáktól a patakba zuhant, míg egy másikat harmadnap találtak meg holtan a malom romjai alatt. Schulderer tüzérkapitány volt a hibás a robbanásért, mivel nagyon sok puskaport enge­dett a malomban felhalmozni. - DIV. LUK. TA. 142-81. 170 2 BREZNAY I., 1933. I. 21. 170 3 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 22. 170 4 BREZNAY I., 1940. 4. 170 5 DIV. LUK. TA. 142-81. 170 6 DIV. LUK. TA. 142-81. 170 7 SZEDERKÉNYI N., 1893. IV. 8. 293

Next

/
Thumbnails
Contents