Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR
Árpád-kortól meglévő öntőműhelyben készültek azok az apróbb réz, bronz és vas tárgyak (csatok, csengők stb.), amelyeket az egri püspökség területén használtak. 143 4 A régészeti adatok tanúsítják, hogy létezett az egri várban a XVI. század előtt is egy szerényebb öntőműhely. Ezt egyébként történeti adatok is megerősítik. Az egri vár 1490-es inventáriumában szerepel egy fából készült tarack. 143 5 Ezt az adatot önmagában a kutatók korábban nehezen tudták értelmezni. Fából készült ágyúról nehéz elképzelni, hogy lőttek vele, ugyanakkor még nem került elő semmilyen bizonyíték arról, hogy létezett öntőműhely is a várban, ahol a fából készült ágyúra mint öntőformára lett volna szükség. Viszont az 1494-es várleltárban szó esik egy pattantyúfúróról is, mellyel a gyújtólyukat fúrták ki. Valószínű, erről a pattantyúfúróról lehet szó már az 1490-es inventáriumban is, csak akkor a fúró szót elhagyták a leltárbavételkor. 1436 A pattantyúfúró olyan speciális szerszám, amelynek a használatára kizárólag ágyúöntödékben volt szükség. Szerintem az egri várban a XIV-XV. század fordulóján már működő öntőműhely terméke az az ágyú, amely a várbeli gótikus palota történeti kiállításán látható, s felirata szerint 1509-ben készült. 143 7 i s < i^ l 4 1 II LCl^P 170 e^e 660 g^pa a^ y ífjí no — 2"° —j 33. kép. Az 1509-ben öntött ágyú műszaki rajza Az ágyú az egri Dobó István Vármúzeum kiállításán látható. Rajzolta: B. Huszár Éva Az egri várszámadások tanúsága szerint 1553-1554-ben készült el az ágyúház, azaz a „domus bombardorum", valamint a belső vár nagyobb kapubástyája, az ún. Varkoch-kapubástya és az istálló tetőzete. 143 8 Az ágyúház elnevezés a régészetileg igazolható öntőműhelyre, ill. a más forrásokban szereplő kovácsműhelyre vonatkozik. Bornemissza Gergely mint egri várkapitány az 1552-es ostrom után nagyon erősen szorgalmazta a vár hiányos ágyúparkjának kiegészítését. Kérésére a király 1553. augusztus l-jén és 2-án úgy rendelkezett, hogy 40 mázsa rezet szolgáltassanak ki az egrieknek, hogy azok a török ágyúgolyók újrafelhasználása céljából, arra alkalmas nagy 143 4 KOZÁK K., 1989-1990. 362-363. 143 5 IVÁNYIB., 1926. 127. 143 6 IVÁNYIB., 1926. 131. 143 7 Az ágyú 1833-ban került elő az egri vár kazamatáiban lévő kút tisztításakor. - BALOGH J., 1881. 169. - A 2,5 m hosszú, 5 cm űrméretű falkonétát feltételezhetően az 1596-os ostrom idején a védők dobhatták a vár kútjába, hogy az a vár feladásakor ne kerüljön a hódítók kezébe. A tárgy rendkívül becses, mert egyrészt bizonyítéka az egri ágyúöntöde működésének, s annak egyik máig megőrzött emléke, másrészt ez az ágyú azon kevés tárgy egyike, amelyet Egerben a XVI. századi törökellenes harcokban kétséget kizáróan használtak. 143 8 SUGÁRI., 1984. 76. 244
