Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR
kaliberű ágyúkat önthessenek. 143 9 1554. április 19-én Bornemissza Besztercebányára küldött az ágyúkhoz szükséges rézért, majd pedig áprilisban a murányi ágyúöntödéhez. Miután nem teljesítették az uralkodó parancsát az ágyúk öntéséhez szükséges réz kiadásáról, megismételte kérését a királynál. Erélyesen sürgette az előbb említett réz kiutalását, s egyben kérte, hogy a „puchsengiesser"-1 (ágyúöntőmestert) Murányból küldjék Egerbe ágyúöntés végett „gegen Erlau zu giessung geschütz daselbst verfügen". 144 0 Az a tény, hogy Egerben a várban, a helyreállított „ágyúház"-ban ágyút kívántak önteni, nem meglepő, mert a várban már 1552-ben is öntöttek ágyút. Az ágyúöntőmester Johannes Fayrich volt. 144 1 Az ő zsoldja és járandósága volt a legmagasabb: 20 magyar forint készpénzfizetés mellett teljes ellátást kapott. Az irányítása alatt öntött ágyúk mázsája után 2 forintot kapott azzal a kikötéssel, hogy az ágyúöntés ideje alatt nem járt neki zsold. Fayrich mester öntött is egy 10,5 mázsás falkonétát a vár részére, amellyel annyira meg voltak elégedve, hogy a két és fél hónapig tartó öntés alatt is fizettek neki, sőt még többet is, mint amennyi a fizetéséből erre az időszakra járt volna. Ezen kívül az ostrom idején - 1552-ben - elvégezte az ágyúk szükséges javítását is. Egyébként Fayrich ágyúöntő mellett még 9 tüzér és egy segéd tartozott a vár állományához. A tizenkettedik tüzér, Cherney Benedek, a segélycsapatokkal érkezett a várba. 144 2 A jelek szerint Bornemissza Gergely az általa helyreállított ágyúházban kívánt ágyút önteni. A kutatók közül Sugár István azon a véleményen van, hogy még az 1555. március 12-én felvett hadileltárban sem szerepelnek azok az ágyúk (6 nagyobb falkonéta és 2 mozsárágyú), amelyeket Bornemissza megrendelt. A leltárban viszont szerepel egy új bombarda, amely 5 kg-os ágyúgolyókhoz készült. Sugár szerint adatok hiányában - nem tudható, hogy ez a löveg Bornemissza kapitánysága (1553. március 13 - 1554. október) alatt vagy után került-e Egerbe. 144 3 Végül is az eddig feltárt levéltári források szerint nem igazolható, hogy 1552 után ágyút öntöttek volna Egerben. Az viszont tény, s igen elgondolkodtató, hogy a drezdai Zwingerben őriznek egy olyan kisméretű, s az egri várból származó ágyút, amelyet 1554-ben feltehetően Bornemissza Gergely öntetett. 144 4 Véleményem az, hogy ez a kisméretű bombarda azonos lehet az 1555. évi hadileltárban szereplő új ágyúval, amelyet Bornemissza minden valószínűség szerint Egerben öntetett. A várbeli öntőműhely létezésére, működésére további közvetett adatokat tartalmaznak az egri várleltárak, az azokban tételesen felsorolt ón- és ólomtömbök és a különböző öntőformák. Az 1553. évi hadileltár szerint a kézi puskák és szakállasba való 143 9 SUGÁR I., 1984. 79. 144 0 SUGÁRI., 1984. 86. 144 1 A forrás szerint - Fayrich mester „de Laibach Charintie", vagyis a karinthiai Laibachból származott. - SUGÁR I., 1994. 108. - Elképzelhető, hogy a bejegyzés hibás és HECKENAST Gusztávnak igaza lehet, amikor a települést a krajinai Laybach-kal, a mai Ljubljanával azonosítja. - HECKENAST Gusztáv lektori észrevételei, 1996. január 11. - Az viszont elgondolkodtató, hogy Laibach nevű települések Horvátországban is találhatók. - RAFFELSPERGER, F., 1847. IV. 31-32. 144 2 SUGÁRI., 1981. b. 49. 144 3 SUGÁRI., 1984. 88. 144 4 Szerző saját maga két alkalommal látta ezt az ágyút; 1972-ben és 1975-ben a Zwinger állandó kiállításán. 245
