Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
6. FINOMKERÁMIA IPAR
ába és Németországba. Nagy Zsigmondék bérlete idején először alkalmaztak gépeket, igaz ugyan, hogy csak egy 5 LE-s gép üzembe állításáról volt szó. 1896-ban 28 szakmunkást és 12 napszámost foglalkoztattak, s az évi termelési értéket 50 000 forintra becsülték. 43 0 Nagy Zsigmond és Nagy Ferenc bérlőknek sikerült a milleneumi években egy időre felvirágoztatni a gyártást. Népies tárgyaik az 1896-os budapesti, majd az 1900-as párizsi, 1904-es St. Louis-i és az 1905-ös Liége-i nemzetközi kiállításokon elismerést szereztek az üzemnek. Nem háborítatlan Nagy Zsigmondék bérlete. 1901-ben egy rövid ideig tervezték, hogy a vállalatot áttelepítik Egerbe, nem újítják meg a szerződésüket, és szakértőkre támaszkodva kívántak új vállalatot alapítani. 43 1 Nagy Zsigmond és fia Nagy Ferenc a termelés korszerűsítésével, kiváló szakmunkásokkal (főleg festők voltak), kiállításokon való részvétellel, kisebb-nagyobb külföldi szállításokkal lendíteni akartak az üzemen, de nem sikerült. Ok is a bérlet feladására kényszerültek. 1905. július 4-én megkötötte a bérleti szerződést a papnevelde özvegy Schöpflin Armandnéval 1906. január 1-től 1917. december 31-ig terjedő időtartamra. Az új bérlőnek határozott szándéka volt az üzem felvirágoztatása, s ezért alkalmazta Beck Vilmos német származású gyárigazgatót, akivel később Schöpflinné házasságra is lépett. Eves bérleti díjukat a korábbi bérlőhöz képest, aki csupán 1300 koronát fizetett, a szeminárium 3000 koronára emelte a szerződéskötéskor. Vállalkozásuk alig 4 esztendő múlva véget ért, s 1909. február 26-án szerződésben átadják a vállalatot a papnevelő engedélyével Pruzsinszky Alajosnak és ifj. Pruzsinszky Istvánnak, akik a Pruzsinszky János Fiai céget alkotják. A szerződés határideje maradt az 1917. év vége. Az apátfalvi keménycserépgyár Pruzsinszkyék vezetése alatt is készített edényeket, dísztárgyakat exportra, de a külföldi keménycserép- és porcelánáruk versenyével nekik is szembe kellett nézni. A termelés fellendítése rövid ideig tartott, s a további fejlődést a közben kitört I. világháború megakadályozta. Behívták katonának Pruzsinszky Alajost, aki a háborúban 1915-ben elesett, majd Pruzsinszky Istvánt is bevonultatták, de ő visszajött a frontról, s 1917-1920 között vezette a gyárat. De fizetési kötelezettségeit nem tudta teljesíteni, így a bérelt üzemet csődper során kényszerült átadni. Az 1920. március 22-i leltárból megismerhető a gyár teljes korabeli felszerelése, amely még mindig egy XVIII. századi manufaktúra képét mutatja, ahol olyan eszközöket és berendezéseket működtettek, amelyeket a korszakban már más gyárakban nem is használtak. 43 2 Az I. világháború után jelentős változások következtek az üzem életében. A változások hátterében az állt, hogy a hadikölcsönök kibocsátása miatt az egri érsekség és káptalan pénzügyeit addig kezelő pénzintézet, az Egyházmegyei Alapítványi Hivatal, csőd szélére került, s emiatt átszervezte egész gazdálkodását részvénytársasági alapra, s megalakította az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt-t. A papnevelde s a tulajdonában álló keménycserépgyár korábban az Egyházmegyei Alapítványi Hivatal nevű pénzintézethez tartozott, viszont az átszervezéssel együtt a gyár átkerült az Egyházmegyei Ta43 0 MOLNÁR L., 1969. 222-223. 43 1 Egri Újság, 1901. V. 9. 5. 43 2 MOLNÁR L., 1969. 224-225. 88
