Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
6. FINOMKERÁMIA IPAR
karékpénztár Rt. érdekeltségébe. A gyárat is átszervezték, ugyancsak részvénytársasággá 1920-ban, új neve: Első Bélapátfalvi Kőedény gyár Rt. lett. 43 3 Az elkövetkező években a gyár alaptőkéjének folyamatos emelése mellett megpróbálták modernizálni az üzemet. 1924-ben egy nagyobb körkemence építésébe fogtak, 1925-ben arról döntöttek, hogy Németországból rendelt alagútkemence beállításával fokozni fogják a termelést, ámde az építkezések elhúzódtak. 43 4 1926-ban - a miskolci Kereskedelmi Iparkamara adatai szerint - 18 férfi és 9 női alkalmazottja van az üzemnek, akik mind magyar állampolgárok. Szakmunkás 9 férfi + 4 nő, igazgatási-műszaki vezetők 3 fő, segédek 5 fő, napszámosok és tanulók 3-3 fő. Gépi felszerelése a gyárnak: 12 gépkorong, 1 nagy dobmalom, 3 kis dobmalom, 1 membránszivattyú, 2 szűrőprés, 1 kompresszor, 1 körfűrész, 1 chamottörőmű, 1 agyagtörőmű. Az energiát egy 6 LE-s vízimalom, 1 db 25 LE-s benzinmotor adja, van továbbá egy 5 kW teljesítményű saját áramfejlesztőjük. A gyár 450 mázsa lengyel kokszot és 200 mázsa cseh agyagot importál. 43 5 Az apátfalvi keménycserépgyár egyetlen fennmaradt alaprajza a legutolsó termelési évből, 1927-ből való, s 1:200-as méretarányban készült. Eszerint az üzem középpontjában állt egy körkemenceház [17,0 x 10,0 m], mögötte egy 7,0 x 12,0 m-es alagútkemence szoba, balra egy 7,0 x 7,1 m-es korongszoba, mögötte 2 raktár. A kemenceháztól jobbra mázolószoba, raktár és 2 iroda állt, ez alatt a festöde terme. Az üzemépülethez kapcsolódott a korongszoba mellett a gépház és az áztató terem. 43 6 Az előbbi modernizálások ellenére - vagy éppen a meg nem térült befektetések miatt - a gyár 1927-re teljesen eladósodott. 1927. június 4-én a gyár folyószámla-tartozása 4 766 157 900 korona (!), ugyanakkor a részvényeinek érdekeltsége 269 788 210 korona volt, tehát véglegesen csődbe került. Ezzel együtt 1927. szeptember 26-tól a Pénzintézeti Központ megkezdte a felszámolását. 43 7 Az üzemet a csődeljárás végén, 1928. február 10-én elárverezték. Ezzel a 93 éves működési múlttal rendelkező apátfalvi keménycserépgyár véglegesen megszűnt. Az apátfalvi keménycserépgyár eredeti felszerelései közül egy darabot őriz az egri Dobó István Vármúzeum Legújabb kori Történeti Tárgyi Gyűjteménye, amely egy kőből faragott festékőrlő edény. Az egri múzeum Néprajzi Gyűjteményében található egy Párádon, 1890-ben készült tömör üvegből gyártott festéktörő bankó. 43 8 Ezen kívül az apátsági templom előtt a domboldalon található a kőedénygyár egy nagyméretű, kőből faragott masszakeverő edénye. 43 9 A bélapátfalvi keménycserépgyár termékeiből számos hazai múzeum rendelkezik tekintélyes gyűjteménnyel, köztük talán a legteljesebbnek tekinthető az egri Dobó István Vármúzeum apátfalvi gyűjteménye. A tárgyak ké43 3 HML. XI-237/l/a. Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. iratai. 43 4 MOLNÁR L., 1969.226-227. 43 5 BAZ. ML. XI-201/2. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara Gyáripari Törzskönyve. 1925-30. 43 6 DIV. LUK. TD. 64. 51. 1. 43 7 MOLNÁR L., 1969. 227-228. 43 8 DIV. Néprajzi gyűjtemény: 65. 401. 1. 43 9 DIV. Fotoadattár. 28.101-28.102. felvétel, készítette: dr. Nagy Árpád, 1971. 89
