Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
6. FINOMKERÁMIA IPAR
a különbség lassan eltűnik a kétféle kőedény között, miután a gyárak vegyes alapanyagú kőedényeket készítenek, amelyeknek az összetevői között földpát és a mészpát egyaránt előfordul. A kőedények legfontosabb alapanyaga az agyag, amely az égetés nyomán fehér színűvé válik. A kőedénymasszák elkészítése hasonló a porcelánmasszákéhoz. A fehér szín elérése végett a kőedénymasszát kékíteni szokták. A kék szín elfedi a barnás-sárgás színt. E célból vízben oldódó kobaltsókat használnak. A kőedényáruk a porcelánból gyártott árukhoz hasonlóan korongolással, öntéssel és sajtolással képlékeny öntő- vagy pormasszából készülnek. Általában esztergályozással nem készítenek tárgyakat a kőedénymasszából. Az öntéssel készült kőedényeket a gipszformával együtt szárítják. A szárítás 30-35 °C-os szárítóhelyiségekben történik. A vastagabb és vékonyabb részekből összeillesztett kőedénytárgyakat temperált helyiségekben szárítják, nehogy a különböző vastagságú részek elváljanak egymástól. A szárítás után festik, és ezt követően kiégetik az edényeket. 40 4 A mai Heves megye területén a korszakban két keménycserépgyár létezett: Bélapátfalván és Szilvásváradon. Korábban keletkezett a szilvásváradi, amely 1810 körül szerveződött a Keglevich-uradalom keretén belül, s működése 1850-ig követhető. Bélapátfalván az Egri Érseki Papnevelő Intézet birtokán keletkezett 1835 körül az a keménycserépgyár, amely 1928-ban - 94 évi működés után - szűnt meg. Bélapátfalva 1. Az első apátfalvi kőedénygyár létesítésének a terve egyes adatok szerint már 1832-ben felmerült. „Bizonyos Riger nevezetű, ki Apátfalván evőedény fabrikát akar felállítani s evégre, hogy azokat inkább eladhassa, itt már a városháza alatt [Egerben] boltot is árendált, azonban a föld edénynek alkalmatlan lévén, czélját el nem érhette és mindenébül kipusztult, azért a boltnak árendájátul le is mondott, az félesztendei cenzust azonban 90frt-ban lefizetvén, a bolt kultsait általadta". 40 5 Mai ismereteink szerint a bélapátfalvi kőedénygyár keletkezése 1835-re tehető. Ez időben került Schnir vagy Schir András a fiával és másik két társával Apátfal vára. Schnir András 1835-36-ban bérlőként dolgozott, kísérletezett Bélapátfalván, de már 1836 végén megszűnt a haszonbérlete. 1837 januárjában már 500 frt fölötti az adóssága, amit később sem fizetett vissza. 40 6 Ez az első keménycserépgyár a régi apátsági templom mellett működött. 40 7 Másik vélemény szerint a kőcJénygyár 1834 végén, 1835 elején már üzemelésre készen állt. A manufaktúrát nem a bérlő Schnir András létesítette, hanem a tulajdonos egri szeminárium. 40 8 Schnir eltávozása utáni időkből igen kevés adat maradt az üzem működéséről. 1842-ben jelentkezett egy újabb bérlő, Hüttner József, aki 1845 végéig 1846 elejéig bérelte az üzemet, s ekkor rajta is beteljesült a hazai kőedénygyárosok és bérlők sorsa: 40 4 P. BRESTYÁNSZKY I., 1976. 399-400. 40 5 HML. V-l/a/99. Eger város 1832. évi tanácsjegyzőkönyve. 734. 1724. szám. 40 6 MOLNÁR L., 1970. 252. 40 7 SUGÁRI., 1981. a. 44. 40 8 KATONA I., 1972. 264. 83
