Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

6. FINOMKERÁMIA IPAR

csődbe jutott, s bírósági úton utasították ki a bérletből.

40

9 Végül nem költözött el a településről, hanem 1852-ben 38 évesen ott is halt meg.

41

0 10. kép. Az apátfalvi kőedénygyár látképe 1854-ből Kubinyi F.-Vahot /., 1854. 84-85. E korai időszakban előbb Schnir András, majd Hüttner József is porcelán gyártásával kísérleteztek, de eredménytelenül.

4" Éppen ezért nem véletlenül olvasható 1845ben a Hetilap hirdetésében: „porcelán pedig Apátfalván égettetik".*

1

2 Közben 1846 elejétől 1847 végéig, majd két esztendeig az apátfalvi üzem nem működött. Viszont a szeminárium az újra életre keltésén fáradozott, amelynek eredményeként 1847 végén új bérlőként Aue József került az üzemhez. Aue József bécsi lakosnak komoly nehézségekkel kellett megküzdenie, mivel az 1847-ben átvett üzemet egykori épületeivel nem használhatta, mert a volt bérlő, Hüttner József nem költözött ki a csődper alatt. Ezért új helyen kellett üzemét berendeznie, s a bélapátfalvi keménycserépgyár ez időtől - az 1847-1854 közti években - 2 különböző helyen működött. Az apátfalvi gyár története kutatói közül ezt a kérdést Katona Imrének sikerült tisztáznia, aki felfigyelt Fényes Elek 1851-es adatára, amely szerint két kőedénygyár létezett a községben.

41

3 40

9 KATONA I., 1972. 269. 41

0 KATONA I., 1972. 266. 41

1 MOLNÁR L., 1969. 249-255. 41

2 Hetilap, 1845. 2. szám 23. - FÉNYES Elek szerint 1847-ben is még létezett. FÉNYES E., 1847. H. 246. 41

3 KATONA I., 1972. 259-275. 84