Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

5. BŐRFELDOLGOZÓ IPAR

Eger, Schwartz István bőrgyára Schwartz István (eredetileg Schwartz Náftáli) sályi születésű, zsidó származású bőrcserző 1841. január 2-án kapott letelepedési engedélyt az 1840. évi XXIX. tc. értelmében 25 forint lefizetése után. Nevéhez fűződik Heves megye legelső gőzmalmának, az egri gőzmalomnak a létesítése, amelyhez már 1841-ben engedélyt kért.

38

6 A tulajdonos Egerben az akkori Petrovics-féle házban lakott a Fő utcán (ma Széchenyi utca). Eredetileg tímár volt a foglalkozása.

38

7 A Schwartz-féle bőrgyár 1842-ben készült el, s ekkor kezdett termelni. Viszont a tulajdonos csak 1847-ben kért kiváltságlevelet üzemére, s ez időtől szerepel a hivatalos iratokban.

38

8 Jelentésében harmadfél évi - azaz csak két és félévi - termeléséről adott számot. A tulajdonos bevallása szerint 1844-től 1845 augusztusáig 57 250 váltóforint és 19 kr értékű árut készített. 1847-ig, addigi öt féléves működése során, 205 896 váltóforint és 49 kr értékben készített ki bőrt. Ez évi átlagtermelési értékben 40 000 forintnak felelt meg. 1847-ben már 20 alkalmazottja volt az üzemnek.

38

9 A vállalat ez időben Magyarországon az ismertebb bőrgyárak közé tartozott.

39

0 1842-ben és 1847ben létezéséről tudósít Fényes Elek is.

39

1 Az egri bőráru rövidesen meghódította a távolabbi piacokat is. A bőrgyár már az 1860-as évek elején kapcsolatba lépett a pesti, bécsi, trieszti vásárlókkal is.

39

2 A bőrgyár 1868-ban a feldolgozott bőrökön kívül 350 bécsi mázsa (19 600 kg) enyvnek feldolgozható nyersanyagot termelt, és működése során felhasznált 2000 bécsi mázsa (112 t) csert és gubacsot.

39

3 1884-ben említi először az alispáni jelentés a bőrgyár működését. 1892-ben a tulajdonosa Schwartz Gábor, az alapító fia, s üzemében 12 munkás dolgozott.

39

4 A bőrgyár folyamatos működése 1893-ig követhető nyomon.

39

5 1893-ban még mindig egy manufaktúra jegyeit viseli az üzem, ahol gőzgépet nem alkalmaztak. A vállalat ugyanakkor panaszkodott a nyersbőrárak emelkedése, valamint az erősödő osztrák bőripar versenye miatt. Elavult berendezéseivel a kor új kihívásának, a versenykövetelményeknek nemigen tudott megfelelni. 1894-1896 között szűnt meg az egri bőrgyár. Matlekovits Sándor gyáripari művében „Schwartz István császári-királyi országos szabadalmazott bőrgyárát" a nagyobb, 38

6 HML. V-l/a/108. Tanácsjegyzőkönyv. 1841. - Schwartz István egyik alapítója az egri zsidó hitközségnek. Társai voltak: Metzner Áron bőrkereskedő, Preszler Sámuel szeszgyáros, Bródy Jakab gabonakereskedő (az író Bródy Sándor apja), Binéth Sámuel gazdálkodó. EHRENFELD A.-ELKAY A.-KLEIN T.-MEIR Z., 1975. 9-10. 38

7 HML. XXXI-1/4/3. Kolacskovszky Lajos hagyatéka. Heves megye ipartelepei a XVIIIXIX. században. 38

8 MOL. C. 64. Helytartótanács Levéltára. Departamentum Commerciale. 1847. Nr.° 18. p. 98. 38

9 MÉREIGy., 1951. 312. 39

0 Ipar-Czímtár, 1847. 159. 39

1 FÉNYES E., 1842. I. 221.; FÉNYES E., 1847. II. 237. 39

2 Mátra, 1863. március 21. 45-46. Eger helyzeti, terményi, ipari, kereskedelmi s forgalmi kimutatása. 39

3 MONTEDEGÓI ALBERT F., 1868. 83. 39

4 Eger, 1892. december 13. 395. 39

5 SZEDERKÉNYI N„ 1893. IV. 488. 80