Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

6. FINOMKERÁMIA IPAR

korábban működött hazai tímárságok közé sorolta. Viszont tőle tudjuk azt is, hogy az 1896-os milleneumi kiállításon már nem szerepelt termékeivel az egri bőrgyár,

39

6 mert időközben megszűnt. A gyártulajdonos az üzem céljára szolgáló épületeket haszonbérbe vette Helmeczy Mihály újságírótól, akinek a háza a belvárosban a Széchenyi utca 24. számú telken állt.

39

7 A város először nem engedélyezte Schwartz Istvánnak a ház megvásárlását, mert a bőrüzem kellemtelen, erős bűzt árasztott, s a környéken kórház, rokkantak háza és több lakóház is volt.

39

8 1863-ban még a belvárosban üzemelt a bőrgyár.

39

9 Később a fenti okok miatt áttelepült a város felnémeti negyedébe. 1886-ban már átköltözött az üzem

40

0 az Eger-patak mellé, az egykori Rákóczi út 27. számú telken emelt épületekbe.

40

1 A bőrgyár egykori épületeit az 1970 után elkezdődött városrendezés során elbontották, amikor az északi lakótelepet elkezdték építeni. 6. FINOMKERÁMIA IPAR A finomkerámia iparba sorolható a keménycserép, porcelán, majolika edények, tárgyak gyártása. A fehér mázas cserép, kőedény, majolika és fajansz tárgyakat a porcelán utánzásának az igénye hozta létre, miután Európában csak 1709-ben sikerült a porcelánkészítés titkát megoldani Johann Friedrich Böttgernek. Ezután is még hosszú ideig csak a vagyonos osztály tagjainak állt módjában megvenni a drága porcelán tárgyakat. Az alsóbb néprétegek továbbra is az olcsóbb, de külső megjelenésükben a porcelánból készült edényekre emlékeztető tárgyakat használtak. A parasztság körében kedvelt cserépedényeknél a kőedény lényegesen tartósabbnak, tetszetősebbnek bizonyult, nagy mennyiségben lehetett előállítani, s népies motívumokkal történő díszítése kielégítette a falvak és mezővárosok lakosainak igényét. Az európai keménycserepet a kínaitól függetlenül, Angliában találták fel az 1750es években. Az ún. Wedgewood-áruk - a keménycserepeknek ez a válfaja - valójában az ún. finom keménycserepek típusába tartozik, tulajdonságaik tekintetében viszont a keménycserép és a porcelán közé sorolható. Az utóbbitól csak abban különbözik, hogy az anyaga nem áttetsző, s hogy színezése nem máz alatt vagy mázon történik, hanem többnyire a masszában. A legtöbbször kobaltoxiddal, krómoxiddal, vagy nikkeloxiddal festett agyagkeverékből készült tárgyakat fehér, ún. jáspisos masszából álló, finom domborművekkel díszítik. A tárgyakat nem, ill. legfeljebb belülről mázazzák. Az eljá39

6 MATLEKOVITS S., 1898. VII. 603. 39

7 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 556. 39

8 HML. V-41/1. Eger város Képviselői Bizottmányának ülésjegyzőkönyve. 1855. december 7. 39

9 SZABÓ I., 1863. 37. 40

0 Eger, 1886. január 12, 15. 40

1 EHRENFELD A.-ELKAY A.-KLEIN T.-MEIR Z., 1975. 52. 81