Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

5. BŐRFELDOLGOZÓ IPAR

A növényi cserzőanyagokkal dolgozó tímárok sorában említést érdemelnek még a szattyán- és kordovánbőr készítők is. Mindkét bőrfajta arab eredetű, amelyeket a törö­kök honosítottak meg nálunk. E bőrféleségek készítésének a lényege, hogy a juh- és kecskebőrből zsákot varrtak, majd szömörcével és más növényi cserzőanyaggal, vala­mint vízzel megtöltve cserzették. Az egyes tímár- és kordoványos szervezetek tovább szakosodtak, így külön váltak pl. a magyar és a német tímárcéhek. A magyar tímárok marha-, borjú- és lóbőröket makkgubaccsal cserzettek. 38 2 A XIX. század derekán a tímárműhelyek felszerelése aránylag egyszerű eszközök­ből állott: húsoló- és színelőkaszák, kések, ollók, kézifogók, fenőeszközök, kádak, hordók, tímárbakok. Az egyes tímárságok felszerelését döntően az határozta meg, hogy egyrészt mennyi bőrt dolgoztak fel, másrészt, hány legényt alkalmaztak. 38 3 Magyarországon 1859. december 20-án rendeletileg bevezették az iparszabadságot. Más kérdés, hogy a céhek megszűnésére vonatkozó utasításokat nem tartották be, s ez ilyetén módon a nemzeti ellenálláson megbukott, ill. későbbre halasztódott. Viszont a rendelet kihirdetése elsősorban a nagyobb üzemek, gyárak alapításának kedvezett. A kézműves tímárságok zöme már a XIX. század derekától hanyatlóban volt. Hagyomá­nyos eszközeik, műhelyeik addigra elavultak, ugyanakkor ezek korszerűsítéséhez gé­pek, berendezések vásárlására nem volt elegendő tőkéjük, s így természetesen hátrány­ba kerültek a kialakuló gyárakkal. Ezért csak azok a tímárműhelyek tudtak fejlődni, amelyek áttértek az új energia, a gőzgép alkalmazására. A XIX. század közepén Magyarországon az ún. „bőrgyár" mértéket a hatóságok definíciója szerint az az üzem érte el, amely jó technikai felszerelést biztosító tőkével rendelkezett, továbbá, ha megfelelő munkamegosztással és termelékenységgel dolgo­zott, valamint ha 10 főnél több állandó munkást foglalkoztatott. 38 4 A kézműves tímárságok gyárakká történő átalakulását alapvetően meghatározta és gyorsította a kibontakozó műszaki fejlődés, a technikai forradalom. A szerves kémia új eredményei hatást gyakoroltak a bőripari technológiákra Új eljárások sora jelent meg, pl. a krómcserzés bevezetése, a mesterséges pácok alkalmazása. Felismerve a quebrachofa tannin-tartalmának cserző hatását, rövidesen széles körben elterjedt ez a cserzési eljárás más egyéb új eljárásokkal karöltve. Az új technológiai eljárások megújították a bőripar hagyományos felszerelését. Forgóberendezéseket alkalmaztak a korábbi állókádak helyett, amely dinamikussá tette a cserzést. Új mechanikai megmunkáló gépeket alkalmaztak, mint pl. hasítógép, nyúj­tógép, puhító- és színelőgép, fodorító- és barkázógép. Ezek a gépek kiszorították a bőrkikészítésnél addig meglévő aprólékos és fáradságos kézi munkát. 38 5 szúrást ejtve abba petét helyeznek el, amely ott élősködik. Érés után lehull a fáról, és ezt összegyűjtötték. 38 2 TÓTH B., 1982. 176. - A törökök telepítették a XVI-XVII. században Magyarországra a cserszömörcét (Rhuscobinus). A szömörce ma is megtalálható a Balaton déli részén, Pécs és Eger környékén. 38 3 TÓTH B., 1982. 176. 38 4 TÓTH B., 1982. 176-177. 385 tÓ t h B 198 2. 179-181. 79

Next

/
Thumbnails
Contents