Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
5. BŐRFELDOLGOZÓ IPAR
A növényi cserzőanyagokkal dolgozó tímárok sorában említést érdemelnek még a szattyán- és kordovánbőr készítők is. Mindkét bőrfajta arab eredetű, amelyeket a törökök honosítottak meg nálunk. E bőrféleségek készítésének a lényege, hogy a juh- és kecskebőrből zsákot varrtak, majd szömörcével és más növényi cserzőanyaggal, valamint vízzel megtöltve cserzették. Az egyes tímár- és kordoványos szervezetek tovább szakosodtak, így külön váltak pl. a magyar és a német tímárcéhek. A magyar tímárok marha-, borjú- és lóbőröket makkgubaccsal cserzettek. 38 2 A XIX. század derekán a tímárműhelyek felszerelése aránylag egyszerű eszközökből állott: húsoló- és színelőkaszák, kések, ollók, kézifogók, fenőeszközök, kádak, hordók, tímárbakok. Az egyes tímárságok felszerelését döntően az határozta meg, hogy egyrészt mennyi bőrt dolgoztak fel, másrészt, hány legényt alkalmaztak. 38 3 Magyarországon 1859. december 20-án rendeletileg bevezették az iparszabadságot. Más kérdés, hogy a céhek megszűnésére vonatkozó utasításokat nem tartották be, s ez ilyetén módon a nemzeti ellenálláson megbukott, ill. későbbre halasztódott. Viszont a rendelet kihirdetése elsősorban a nagyobb üzemek, gyárak alapításának kedvezett. A kézműves tímárságok zöme már a XIX. század derekától hanyatlóban volt. Hagyományos eszközeik, műhelyeik addigra elavultak, ugyanakkor ezek korszerűsítéséhez gépek, berendezések vásárlására nem volt elegendő tőkéjük, s így természetesen hátrányba kerültek a kialakuló gyárakkal. Ezért csak azok a tímárműhelyek tudtak fejlődni, amelyek áttértek az új energia, a gőzgép alkalmazására. A XIX. század közepén Magyarországon az ún. „bőrgyár" mértéket a hatóságok definíciója szerint az az üzem érte el, amely jó technikai felszerelést biztosító tőkével rendelkezett, továbbá, ha megfelelő munkamegosztással és termelékenységgel dolgozott, valamint ha 10 főnél több állandó munkást foglalkoztatott. 38 4 A kézműves tímárságok gyárakká történő átalakulását alapvetően meghatározta és gyorsította a kibontakozó műszaki fejlődés, a technikai forradalom. A szerves kémia új eredményei hatást gyakoroltak a bőripari technológiákra Új eljárások sora jelent meg, pl. a krómcserzés bevezetése, a mesterséges pácok alkalmazása. Felismerve a quebrachofa tannin-tartalmának cserző hatását, rövidesen széles körben elterjedt ez a cserzési eljárás más egyéb új eljárásokkal karöltve. Az új technológiai eljárások megújították a bőripar hagyományos felszerelését. Forgóberendezéseket alkalmaztak a korábbi állókádak helyett, amely dinamikussá tette a cserzést. Új mechanikai megmunkáló gépeket alkalmaztak, mint pl. hasítógép, nyújtógép, puhító- és színelőgép, fodorító- és barkázógép. Ezek a gépek kiszorították a bőrkikészítésnél addig meglévő aprólékos és fáradságos kézi munkát. 38 5 szúrást ejtve abba petét helyeznek el, amely ott élősködik. Érés után lehull a fáról, és ezt összegyűjtötték. 38 2 TÓTH B., 1982. 176. - A törökök telepítették a XVI-XVII. században Magyarországra a cserszömörcét (Rhuscobinus). A szömörce ma is megtalálható a Balaton déli részén, Pécs és Eger környékén. 38 3 TÓTH B., 1982. 176. 38 4 TÓTH B., 1982. 176-177. 385 tÓ t h B 198 2. 179-181. 79
