Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

Pestre is hordatik".

34

5 Ez időben a bánya Szász-Coburg-Gothai hercegi család tulajdona. 1851-ben már javában művelés alatt állott a híres palakőbánya, amelyben az egész ország legjobb paláját fejtették.

34

6 1854-ben Raffelsperger is megemlékezett a visnyói palakőfejtőről.

34

7 1864. május 21-én készült határleírásban olvasható: „a Bánvölgye nagy kiterjedésű erdő, s kősziklás helly - van itt Tettes Latinák Márton birtokos úrnak Palya kő bányája, honnan a Palya-követ távolabb vidékekre is elhordják".

34

8 1 8 7 7-ben is működő bányaként írtak róla.

34

9 1904-ben a nagyvisnyói palabánya a községtől délkeletre 8 km távol üzemelt gr. Erdődy Dezső tulajdonaként. A fejtett pala mennyisége évenként mintegy 20-80 t, amelyet helyben és a szomszédos községekben épületek fedésére használtak.

35

0 Valószínű, hogy a nagyvisnyói pala bányászata 1910 körül megszűnt. Ennek ellenére a bányát egy 1939-ben kiadott Borsod megyei monográfia működőnek tüntette fel.

35

1 A karbonpalának a Bükkben két sajátos típusát lehet elkülöníteni: egyik a Nagyvisnyó környékén található kövületes palatípus, a másik a Bán-völgyének felső szakaszain előforduló kövületmentes változat. Ez utóbbit a bükki és Bükk környéki falvakban zsindelypalaként használták. Valószínű, hogy mind a két palatípus lelőhelyét ismerték és művelték, de tetőfedőpalaként elsősorban a kövületmentes karbonpalát használták a XX. század elejéig.

35

2 A község helynevei közt fennmaradt Sindel-lápa határnév a Bán völgyében működött egykori palakőbánya emlékét őrzi.

35

3 Novaj, kőfejtő Nevezetes kőfejtője már a XVII. században létezett, mert novaji faragott kőből építették a törökök Egerben az 1664 előtt emelt, s a városban ma is álló minaretet.

35

4 A minaret építésének pontos idejét nem ismerjük. Az egri dzsámit és a minaretet elsőként Evlia Cselebi török utazó írta le, aki 1664-ben járt Egerben. A jó minőségű novaji követ Fényes Elek is dicsérte 1851-ben: „Van igen jó kőbányája ".

35

5 Egerben az építkezésekhez több évszázada a közeli Novajról hozták be azt a vörösesbarna, kitűnően faragható, kemény andezit tufát, amelyet alapozásra, kőkerítések és lépcsők készítésére használtak.

35

6 34

5 FÉNYES E., 1851. II. 307. 34

6 SZENDREY J., 1886. I. 196. 34

7 RAFFELSPERGER, F., 1854. 733. 34

8 FODOR F., 1930. 6. 34

9 BALLAGI K.-KIRÁLY P., 1877.93. 35

0 SCHAFARZIK F., 1904. 73-74. 35

1 CSIKVÁRI A., 1939. 99. 35

2 FÜKŐ L.-SZÍTTA T„ 1982. 7. 35

3 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 19. 35

4 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 105. 35

5 FÉNYES E., 1851. II. 145. 35

6 MÉSZÁROS E., 1933. 26. 75