Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

Ostoros, kőfejtő 1758 előtt nyitották a községben a kőbányát, ui. ebben az évben innen szállították az egri minorita templom alapozásához szükséges követ, mert az egri kőfejtők nem tudtak adni. Az egri minoritáknak a vármegyéhez írt kérvényében ez áll: „Mindezen okból arra kérjük a vármegyét, hogy azt a 200 öl követ, melyet korábbi határozat szerint Egerből kívánt nekünk befuvaroztatni, ill. azt, ami ebből még hátra van, a szomszédos ostorosi kőfejtőből legyen szíves nekünk beszállíttatni, legalábbis szeptember végéig"}

5

1 Sirok Pincekúti kőbánya Létezését első ízben 1837-ben említik.

35

8 1847-ben megjegyezte róla Fényes Elek: „nevezetes kőbányája, melyből zöld, vörös és sárga színű köveket ásnak",

35

9 1 8 63-ban az úrbéri birtokjogok megosztása utána pincekúti kőbánya közös használatban maradt.

36

0 1909-ben említésre méltó a siroki építőkőbánya, ahonnan az építésekhez értékes faragott kőanyagot termeltek.

36

1 Horzsakőbánya 1837-ben Fényes Elek „foszlókő"-nek nevezte.

36

2 A siroki vár alatt találhatók az ún. horzsakőnek nevezett kőbánya már felhagyott üregei, amelyeket a XIX-XX. század fordulójáig műveltek. Az itt kitermelt porózus szerkezetű riolittufát súrolásra, tisztításra használták az asszonyok a paraszti háztartásban.

36

3 Szilvásvárad, Dobogó kőbánya 1832-ben már művelték a kőbányát. Gr. Keglevich Miklós birtokos téglával, pénzzel stb. segítette a szilvási református templom építését. Az eklézsia jegyzőkönyvébe másolták be Keglevich Miklós 1832. február 13-án írott levelét, amelyben mint földesúr elrendelte jobbágyainak a következőt: „A lakosoknak pedig ezennel rendeltettek, hogy minden fertály házhelyt bíró ember köteles leszen a mai naptul számítva, hogy esztendőnek leforgása alatt három kis ölkövet a Dobogó bányábul behordani és ez a hely színén ölbe rakni". A követ az építendő templom számára fejtették.

36

4 Az 1929-es vármegyei monográfia szerint a helybeli Dobogó nevű kőbányában még mindig termelték a követ.

36

5 35

7 HML. IV-l/b/76. Közgyűlési iratok. 1758. Nr.° 154. 35

8 SOÓS I., 1975. 438. 35

9 FÉNYES E., 1847. II. 242. 36

0 SOÓS I., 1975. 438. 36

1 BOROVSZKY S., 1909 . 247. 36

2 FÉNYES E., 1837. II. 191. 36

3 CSIFFÁRY G„ 1979. a. 64-65. 36

4 GÁLGy., 1980-81. 7. 36

5 HALMAY B.-LESZIH A., 1929. 680. 76