Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

A visnyói palakőbánya népessége 1821-1849 közt 33 6 Ev Népesség 1821 51 r. k. 1825 48 r. k. 1827 33 r. k. 1834 28 r. k. 1835 28 r. k. + 1 ev. 1836 r. k. 1838 17 r. k. Ev Népesség 1840 11 r. k. 1842 12 r. k. 1845 9 r. k. 1846 7 r. k. 1847 10 r. k. 1848 3 r. k. 1849 12 r. k. Véleményem szerint a visnyói palakőbánya népessége az ott dolgozó munkások számát adja. Ez egyébként kikövetkeztethető a nagyvisnyói bánya népességének inga­dozásából, amely bizonyos, hogy a konjunktúra függvényében változhatott. A XIX. századi országleírások gyakran emlegetik a visnyói palabányát. Kitaibel Pál 1803. augusztus 26-án járt itt, s szerepel naplójában a nagyvisnyói fedőpala bányásza ta. 33 7 1805-ben Demian szerint 8-tól 18 colig több méretben készült a palakő, amelynek bécsi mázsáját 1 frt 15 kr-ért adták. 33 8 „Csak 1809 táján kezdték a templomokat, sörházakat, kéjlakokat palával fedni, s a borsod visnyói pala mázsája Pesten 2 Frt". 33 9 lo 19-ben Magda Pál is megemlékezett a visnyói palakő bányászatáról. 340 1821-ben leírta Johann von Csaplovics is országismertetésében. Beszámol a visnyói pala kiváló minőségéről, amelyet 8-18 zoll méret közt készítenek. 1804-es árak sze­rint a palából 1 bécsi mázsa Visnyón 1 frt 15 kr, Egerben 1 frt 30 kr, Kassán és Deb­recenben 1 frt 45 kr, míg Pesten 1 frt 47 kr volt. 34 1 1837-ben így írt róla Fényes Elek: „Itt igen híres palakő (Schiefer) töretik, mellyet fedélre nagyon jónak ítélnek, s Egerbe, Pestre, sőt messzibb is elhordatik". 34 2 Az év­ben említi Bielek statisztikája is. 34 3 Fényes adatai szerint 1847-ben is működött. 344 1851-ben ugyancsak ő írta: „A bán-völgyi szoroson híres palakőbánya találtatik, melly több ezer mázsa tetőnek való követ szolgáltatván, terméke Miskolczra, Egerbe sőt 33 6 A nagyvisnyói palakőbánya 1821-1849 közötti működésére adatokat találni az egri érseki sematismusokban, ahol a bányát „ Visnyoviensis lapicidina "-ként említik az ott élő külterületi népesség számával. 33 7 GOMBOCZ, E„ 1945. 2. 840. 33 8 DEMIAN, J., 1805. 194-195. 33 9 ERDÉLYI L., II. 354. 34 0 MAGDA P., 1819. 384. - Magda Pál leírásában szereplő „schistus"- palakő német kifeje­zés, a görög eredetű szkisztosz = palakő szóból ered. 34 1 CSAPLOVICS, J., 1821. II. 251. - Csaplovics adatait Dr. Lübeck: Magyarország Hazafias Hetilapja 1804. év. 4. szám. 193. lapból idézte. 34 2 FÉNYES E., 1837. III. 118. 34 3 BIELEK, L., 1837. 177-178. 344 pÉNYES E., 1847. II. 245. 74

Next

/
Thumbnails
Contents