Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT
viszont a nagy teljesítményű gőzmalmokban és a benzinmotoros malmokban ezeket már nem tudták alkalmazni. 30 3 A solymosi malomkőbányászat és malomkőfaragás 1949 körül szűnt meg végleg, amikor a környék legutolsó vízimalmai is beszüntették működésüket. A Kis-hegyen, az ún. Lila bánya anyagából napjainkban is készítenek faragott követ. Gyöngyöstarján, geregi kőbánya A XVIII. században nyithatták a községtől északra fél km távolságra fekvő Gereghegyen a kőbányát, ahol a kőzet - világosszürke, érdes, likacsos andezit - másfél m 3es darabokban fejthető. 30 4 Évente - 1904 körül - a különböző építkezésekre, útalapozásra 50-60 m 3 követ termeltek a biotitos amfibolandezitből. 30 5 A geregi kőbányában található andezitet 1909-ben is folyamatosan fejtették. 306 1926-ban még létezett ez a kis kőbánya, amely elég távol esett a vasúttól, s ezért kis fogyasztásra, főként helyi használatra bányászták a követ. Emellett a Gereg-hegyi elkvarcosodott likacsos andezitből elsőrangú kemény, faragott követ lehetett készíteni. 30 7 Mátrafüred, benei kőbánya 1702. március 8-án Gyöngyöspüspöki község bírája a gyöngyösi elöljáróságtól kért a helybeli templom újjáépítéséhez építőkövet a benei kőbányából. 30 8 Gyöngyös város tanácsa 1762. február 6-án hozott határozata szerint: „Determináltatolt az is, hogy a Kővágóhoz szükséges szerszámot szerezzen Bíró Úr és a Nemes város maga vágassa ennek utánna a Benej kővágóba a követ". Ezek szerint a benei kőbánya ez időtől Gyöngyös város tulajdonában működött. 30 9 Egy 1764-es határjárás is említi a mai Mátrafüred határában a „Kővágó utat", ill. „Kőbányai utat"? w Az 1766-tól a benei kőbányát Paur Lőrinc gyöngyösi kőfaragó és Quadri Kristóf gyöngyösi kőműves közösen bérelte 3 esztendőre. 3" Egy 1766-os másik határjárás adata szerint a pálosoknak is volt itt kőbányája. 312 1800. szeptember 6-án a gyöngyösi tanács a benei kőbánya rendben tartásáról döntött. Az történt ui., hogy a napszámosok az összetört követ és a földet nem hordták el a bánya elől, így az fokozatosan feltöltődött, s a város a saját költségén szállíttatta el a felhalmozódott törmeléket. 31 3 Kiderül a határozatból az is, hogy a benei kőbányában alulról, tárórendszerben fejtették a követ. • ,0 3 KÓS K, 1980. 293. 30 4 KŐFALVII., 1980. 273. 30 5 SCHAFARZIK F., 1904. 127. 30 6 HANÁK K.-STILLER J.-SZÉKY I., 1909. 11. 30 7 NOSZKY J., 1926. 138. 30 8 HML. V-101/a/2. Gyöngyös város jegyzőkönyve 1697-1720. 177. lap 30 9 KOVÁCS B., 1984. 13. 31 0 HML. IV-9/d/42. Polgári perek. 17622. Nr.° 719. 31 1 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 377. 31 2 HML. IV-9/d/42. Polgári perek. 1762. Nr.° 719. 31 3 KOVÁCS B,, 1984. 217-218. 70
