Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

1837-ben Tahy Gáspár is elismeréssel írta: „nevezetes kőbányája is, ahol sok szép kőmunkák készülnek".

31

4 Mónosbél, darázskőbánya A község határában, a Hármas-forrás bő forrásai a jelenkori Magyarország egyik legnagyobb forrásmészkő dombját hozták létre. A bánya Mónosbéltől keletre 400 m-re, a Hársas-tető nyugatra néző oldalában, a Vízfő-forráscsoport alatt található. Az itt lerakódott forrásvízi mészkő vastagsága 50-60 m. A bányászat során csak a puhább részeket fejtették le.

31

5 Ez a forrásmészkő domb úgy keletkezett, hogy a geológiai múltban a forrásvízben található oldott mészkő lerakódott a közeli dombon.

31

6 A darázskő keletkezésének folyamata a források környékén ma is megfigyelhető. A vízbe hullott leveleken, faágakon, köveken előbb-utóbb a vízben oldott kalciumkarbonát kicsapódik, s mészbevonatot alkot. Több tízezer év alatt ez az egyszerű kémiai folyamat viszont már kőzetalkotó tényezővé válik. A vízből kicsapódó mészkő (mésztufa) egyes helyeken jellemző kőzetté lesz. A mészkéregből idővel a növényi részek, szerves anyagok kirothadnak, s kialakul az a likacsos szerkezet, amit a Bükk területén „darázskőnek" neveznek.

31

7 Az édesvízi mészkő újabb kori bányászata a XVIII. században kezdődött el. A már újjáépített bélapátfalvi apátsági templom homlokzatán a kőanyagok közt, pótlásként előfordul. 1794-ben már biztosan üzemelt a darázskőbánya.

3'

8 1851-ben a község nevezetes kőbányáját Fényes Elek is említi.

31

9 1892-ben felkereste a mésztufabányát Bartalos Gyula régész.

320 1904-ben a község délkeleti szélén fekvő mésztufabánya a mónosbél i közbirtokosság tulajdona volt. A sárgásfehér, likacsos-szivacsos könnyű kőzetből m

3-es darabokat fejtettek, mivel az anyag jól fűrészelhető. Építkezéseknél főleg kéményrakásra használták. Éves termelést kb. 100 m

3-re becsülték.

32

1 1933-ban Mónosbélből vasúton szállították Egerbe ezt a jól bevált építőanyagot.

322 A mónosbéli darázskövet más célból is termelték, mégpedig az alföldi szikes területek talajának a javításához. A két világháború között is jelentős maradt az itteni kő31

4 TAHY G., 1837. 27. 31

5 HML. XXIX-29. Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat rendezetlen iratai. Bányakatalógus. 1971. XI. hó. 31

6 LEGÁNYI F.: Múzeumi Napló. I. 292-293. 31

7 FÜKŐH L.-SZÍTTA T., 1982. 13. 31

8 DIV. LUK. TA. 467-89. Az Egri Servita Rendház iratai. 3,

9 FÉNYES E., 1851. III. 113. 32

0 LEGÁNYI F.: Múzeumi napló. II. 582-584. Bartalos Gyula régész 1892. XI. 9-én írt jegyzeteiből. - „...Mónosbél felett megtekintettem a mésztufa fdarázskő| bányát és ott jeles régiségekre leltem. Nevezetesen: kőiiregek vannak a tufában, kettőt megnéztem. Éppen akkor bontottak el egy 6 öl hosszú üreget. 8 ilyenre emlékeztek a kőfejtők. Többen cserepet is találtak, továbbá obszidián pengét, zöldpatinás réztekercsfélét, nyílhegyeket, kőbaltákat (égcsattanás vagy ördögköröm néven)". 32

1 SCHAFARZIK F., 1904. 68. 32

2 MÉSZÁROS E., 1933. 15. 71