Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT
zépső Rác Kőbányát, míg ugyanakkor Zwenger József egri kőmíves a Külső Rác Kőbánya bérlője lett. Az egri érsekség azonos feltételekkel kötött szerződést a bérlőkkel, valamennyien 30 rajnai forint bérleti díjat fizettek, félévenkénti 2 részletben. Ezen felül ingyen kellett a tulajdonosnak szükséges követ szállítaniuk, kötelezték őket a bánya tisztán tartására, s tiltották a kőbányák körüli erdőpusztítást. 1812-ben vette bérbe Zwenger József az Alsó és Felső Rác Kőbányát, 40 rajnai forintért, s köteles volt évente 400 szekér falba való jó, és kellő nagyságú követ termelni. A követ a földesúr béreseivel, vagy pénzes szekéren szállíttatta el. Ha az uraság a kikötött kőmennyiségen felül kért követ, azt a saját költségén volt köteles töretni. 18 8 Az évben árendálta Magurányi József 20 rajnai forintért 1 évre a Középső Rác kőfejtőt, ahonnan egy évben 200 szekér, falba való követ kellett az uraságnak termelnie hasonló szállítási feltételekkel. 18 9 1814-ben ismét Zwenger József bérelte a Felső Rác kőfejtőt 30 rajnai forintért, 3 évig, s esztendőnként 200 szekér falkövet kellett termelnie. A faragott köveket az uraságnak szüksége szerint, de szabott áron kellett készíteni. Egy-egy kéménykövet, ill. egy léleklyuk (pinceszellőző) követ 2 frt-ért, a kifaragott 7-8 zoll vastag ajtó- és ablakkövekért 10 kr-t, a csatornakő (méretei: 6 zoll mély, 10 zoll széles) készítéséért 10 kr-t, tűzfaltakaró (15 zoll széles) kövekért 9 kr-t, faragott kútkövekért, boltozott kövekért s egyéb faragott kövekért 8 kr-t kapott darabonként a bérlő. 19 0 1822-1828 közt Magurányi József vette bérbe az Alsó Rác kőfejtőt évente 208 forintért, s köteles volt ezért 200 szekér falkövet termelni, amit az uraság szállított el. Ha kevesebb követ kívánt az érsekség, akkor a bérlő minden szekér után 21 kr térítést fizetett. A faragott kövekért, amelyeknek a pontos méretét kikötötték, darabonként rögzített árat kapott a bérlő. A kövek elszállítását a földesúr intézte, míg a bérlő kötelezettséget vállalt arra, hogy nem szünetelteti a termelést a bérleti idő alatt, s ha jogi vitája keletkezik, akkor az Egri Érsekség úriszéke ítéletét elfogadja. 19 1 1851-ben a Rácz kőbánya közelében az asszonyok deszka és edény súrolására való kőport ásnak. Uradalmi jog alapján addig 2 forintot fizettek, ez időtől évi 3 forintot kötelesek fizetni. 19 2 Az adatokból úgy látszik, a kőbányát a XIX. század derekán felhagyták. A felnémeti Rác kőbányáról 1864-ben Pesty Frigyes azt írta, hogy katonai lövöldének használták. 19 3 1904-ben az egri érseki uradalom kőbányájaként említették, amely 1920-ig működött. Az innen kikerült faragott köveket építkezésekhez szállították. 19 4 18 8 HML. XII-3/a/368. Fase. DDD. Nr.° 1286/38. 18 9 HML. XII-3/a/368. Fasc. DDD. Nr.° 1286/39. 19 0 HML. XII-3/a/368. Fasc. DDD. Nr.° 1286/65. 19 1 HML. XII-3/a/368. Fasc. DDD. Nr." 1286/93.; ill. Nr." 1286/111. 19 2 HML. XII-3/191. 1851. VI. 19 3 BAKOS F.,-FEKETE P., 1972. I. 74. 19 4 SCHAFARZIKF., 1904. 125. 56
