Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

Felsőtárkány Várhegyi kőbánya A község 1577-es urbáriumában szerepel egy korai tárkányi kőbányászatra utaló adat: „vartkeőaut Várallya" . m A forrásban szereplő vartkeő valójában faragott követ, termelt követ jelentett, ame­lyet az egri püspöki uradalom használt fel. A Várallya elnevezés a felsőtárkányi Vár­hegy oldalában művelésben lévő kőbánya helyére utal. 1705. május 30-án egy zálogszerződés utal a kőfejtő kora újkori meglétére. 196 1789-ben Pliczner János kőfaragó Franz József kőművessel tervet készített a felső­tárkányi kőbánya újranyitására. 19 7 1979-ben a felsőtárkányi Várhegy északi oldalában, kb. 400 m tengerszint feletti magasságban működött a kőbánya. Évente 60 000 t követ termeltek robbantással. Ez időre már 40-50 m magas, többszintes bányaudvar jelezte a bánya hosszú idejű műve­lését. A kitermelt követ kohókőnek, ill. útalapozásra használták. 19 8 Kőközi bánya 1837-ben már említette Fényes Elek a kőbányát. 19 9 1854-ben is működő bányaként írt róla Raffelsperger lexikona. 20 0 Az itteni kőfejtés során - 1889 előtt - Kaló Imre egy bronz szigonyt talált. 20 1 1950 után már felhagytak a művelésével. A bánya helye a Kőköznek nevezett szo­roson túl, az út bal oldalában volt. 20 2 E területet napjainkban Kőbánya oromnak neve­zik az alatta lévő, megszűnt kőbánya után. 20 3 Márványbánya A félreértések elkerülése végett erről a márványról el kell mondanunk, hogy nem igazi márvány. A valódi márvány a kalciumkarbonátnak szemcsés-kristályos, csiszolható fehér vagy színes változata. A fehér márvány némiképp áttetsző, s ezért a belőle készült szobrok az élő testre emlékeztető lágy benyomást tesznek. Építészeti célokra a színes márványokat használják. Magyarország felszínén alig vannak értékes márványfélék. En­nek az a magyarázata, hogy a hazai mészkőtömegeket többnyire nem érték olyan rendkí­vüli nyomó- és hőhatások, amelyek a márvány kristályosodásához szükségesek. Ezért az igényes célra alkalmas márványt külföldről kellett importálnunk. 20 4 A Felsőtárkányban előforduló kistömegű márványszerű kristályos mészkövet nevezték a múltban, enyhe túl­19 5 HML. XII-3/a/9. Liber. 9. pag. 203. 19 6 HML. XII-3/a/311. Fase. B. Nr.° 107. 19 7 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 380. 19 8 HML. XXIX-29. Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat rendezetlen iratai. Bányakataló­gus. 1979. XI. hó. 19 9 FÉNYES E., 1837. II. 115. 20 0 RAFFELSPERGER, F., 1854. 6. 29. 20 1 LEGÁNYI F.: Múzeumi napló. II. 599. 20 2 KOLACSKOVSZKY L., 1950. 70. 20 3 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 110. 20 4 JUHÁSZ Á„ 1987. 271. 57

Next

/
Thumbnails
Contents