Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT
Egerszalók, Maklyáni kőbánya Egerszalók délkeleti határában emelkedik a Maklyáni vagy Maklyányi Várhegy, amelyet a helyi lakosok Várdomb néven ismernek. A riolittufa dombon állt a Szalókyak vára 1350-ben, amely 1435-ben már csak rom volt. 1509-ben még ismerték a várhelyet, annak régi kútját, de a vár nem épült újjá. A Várdomb jól faragható riolittufáját a középkortól folyamatosan bányászták. A maklyáni kőfejtés kezdetei 1509-re tehetők. Ez időben az egykori vár helye elhagyott, s a területen a két osztozkodó család: az egerszalóki Kabai Demeter nemzetségéből való Pál és Tamás nemesek, és az egerszalóki Demeter deák és testvérei felefele arányban birtokolták. A felosztott területen volt egy hely, ahol építkezéshez alkalmas követ lehetett fejteni. Ez 1509-ben Demeter deáknak jutott, ki szabadon fejthette a követ saját építkezéseihez, de az egri káptalannak is joga volt a kőfejtésre. 17 9 1745-ben már mint káptalani kőbányát említik. 1816-ban a főkáptalan az egerszalóki kőbányákat bérbe adta Urbancsik András és Hemel Fülöp egerszalóki kőfaragóknak. Bérleti díj 35 forintot, s 12 öl falikövet tett ki. Ezen felül, ami kő kellett az uraságnak, azt a szerződés szerint a többiek előtt és olcsóbban dolgozzák ki. 18 0 A kőfejtő 1754-től szerepel az összeírásokban. 1764-69 között Csiba Fábián bérelte. 18 1 1884-ben a Maklyáni Várdomb mellett még mindig működött az egri főkáptalan tulajdonához tartozó kőbánya. 18 2 Felnémet, Rácz kőbánya A községtől 3 km távol, nyugatra a töviskesi birkalegelőn létesültek dácittufa bányák. 18 3 Az első kővágó még 1755 előtt keletkezhetett, ui. 1755-60 között készült Hazaelféle térkép már feltüntette a falutól délre, az út bal oldalán a később Rácz kőbányakém ismert bányát. 18 4 Az 1774-ben felvett uradalmi leltár szerint az egri püspöki kőfejtőben 215 öl falazókövet írtak össze. 18 5 1787-ben a felnémeti kővágó az egri püspöki építkezések számára termelt. 18 6 A XIX. század elejétől a felnémeti Ráchegy kőanyagát 3 helyen is fejtették, egymástól elkülönült kőfejtőkben, amelyre Belső, Középső, és Külső Rác Kőbánya elnevezést használtak, de hívták Alsó-, Középső-, ill. Felső Rác Kőbányának is. 1806-ban Plitzner János egri kőfaragó és özvegy Ledekné bérbe vette 3 évre a Belső Rác Kőbányát. 18 7 Velük egyidőben árendálta Magurányi József egri kőműves a Kö17 9 HML- XII-2/d/36. Fkpt. mit. Liber primus. Pag. 819-830. 18 0 HML. XII-2/C/15. Fkpt. mit. II. Divisio C. Fasc. 3. Frustrum 127. 18 1 HML. IV-7/b/4. 606. öi. 1754-55; IV-7/c/2. 666. öi. 1764-65; IV-7/b/5. 940. öi. 1769. 18 2 HML. Térképtár. Fkpt. mit. 93. 1884. 9. 18 3 KŐFALVII., 1980. 272. 18 4 HML. Térképtár. Érs. 5. 18 5 DIV. ENA. 1648-73. Uradalmi építőanyag- és szerszámleltár, 1774. 18 6 LÉNÁRTA., 1982-1983. 193. 18 7 HML. XII-3/a/368. Fasc. DDD. Nr." 1286/9; Nr. 0 1286/12. 55
