Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

Eger Ráchegyi kőfejtő 1713-1714-ben az egri Szent Mihály templom építkezéséhez a város Rác kapuja és Makiári kapuja előtti kőbányákban termelték a követ. Egy-egy öl kőért 2 frt-ot fizetett a püspök. Az elszámolásból egy Hans nevű német kőfejtő neve is kiderül. 1714-ben a templomtorony építéséhez 100 öl kőre volt szükség.

15

5 1730-ban említi Bél Mátyás, hogy „a Rác hóstyán építőkövet vágnak".

15

6 1784-ben és 1785 elején a ráchegyi kővágóban éppen a felsőtárkányi templomhoz törik a követ a napszámosok, majd még abban az évben leállította fejtését az egri püspök.

15

7 De 1789-ben Plitzner János egri kőfaragómester tervet készített a kővágó fejtéséhez,

15

8 és 1801-ben még művelték a bányát. A püspökhöz írt levélben a város tanácsa a felnémeti kapura járó, teheneket tartó gazdák számára a bánya miatt elvett legelő és kút helyett a Rác-kővágó alatti felnémeti rétet kérte.

15

9 A feltehetően ezután felhagyott kőfejtő a Vitkovics utca végén, a Rác templom mögött ma is felismerhető. Alsó kővágó Az 1753. évi püspöki számadásban szerepel Handl Hansjirg, vagyis Handel György egri kővágó az Alsó-kővágóban, aki az egri Oroszlán vendéglő számára fejtett követ.

16

0 1754-ben Handel György a Trinitárius templom, a felnémeti kocsmaház, az Oroszlán vendéglő, a melegvízi-malom építéséhez innen, az egri Alsó-kőbányából fejtette a követ.

16

1 Várdombi darázskőbánya A Várdomb darázskőbányászatának gyökerei mindenképpen a középkorig nyúlnak vissza. Az egri vár kazamatáinak falazata is már ebből a kőzetből - édesvízi mészkő létesült a történeti adatok szerint az 1564-1596 közti évtizedekben. Az egri Várdomb darázskövének újkori bányászata XVIII. századi eredetű. 1785. december 18-án vágatott először követ próbaként az egri Várdomb délnyugati oldalán talált édesvízi mészkőből - Egerben darázskőnek hívják - Modor Dávid mézeskalácsos-mester felesége. A követ csákánnyal és ékkel fejtették, mivel a püspök még tiltotta a robbantásos fejtést. 1786 tavaszán Eszterházy püspök utasítására megindult a rendszeres kőfejtés a bányában. A méretre faragott köveket a nagytályai és a kápolnai malom építéséhez szállították. Ekkor kezdődött az egri Várdomb tervszerű kőbányászata és kőanyagának értékesítése. A városi mosóházhoz (1785), a nagytályai fácánoshoz (1786), a tábornok házhoz (1786), a püspöki kert kerítéséhez (1786), a püspöki serházhoz (1786) mind innen vitték az építőkövet. 15

5 SUGÁR I., 1993. 192. 15

6 BÉL M., 1968. 28. 15

7 SZABÓ E., 1958. 200. 15

8 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 380. 15

9 LÉNÁRTA., 1982-1983. 192. 16

0 LÉNÁRTA., 1982-1983. 191. 16

1 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 337. 52